Mészáros Lőrinc, Matolcsy Ádám, Schmidt Mária, Habony Árpád, Győri Tibor és más jobboldali médiatulajdonosok egy nonprofit alapítványnak ajándékozzák lapjaikat, nem tulajdonolnak többé újságot, televíziót és rádiót.

Bár annak tűnhet, ez nem egy vicc kezdete, szerdán valóban ez történt, és a küszöbön lévő egység jeleként szó szerint ugyanezzel a felütéssel számolt be a Liszkay Gábor irányításával megalakuló nonprofit kormánypárti médiaholding létrejöttéről a Magyar Idők, az átmenetileg Mészáros Lőrinc tulajdonába került bulvárlap, a Bors, és a Habony Árpád-féle Lokál.

A hazai sajtótörténet fontos dátuma lesz tehát 2018. november 28-a, ezen a napon ugyanis

alig néhány óra alatt alapjaiban alakították át a komplett jobboldali médiahálózatot, nyilvánvalóan vezényszóra.

Már ha nem gondoljuk komolyan, hogy az említett oligarchákban és kormánypárti háttéremberekben – akikhez még a Hír Tv-t tulajdonló Nyerges Zsoltot is odavehetjük – épp egyszerre érett meg az elhatározás, hogy lemondanak az elmúlt években, sokszor egymással rivalizálva (de szinte minden esetben állami hirdetésekből és/vagy hitelek révén) felépített médiabirodalmukról. Ráadásul szinte leplezetlenül a Fidesz javára, hiszen az említett nonprofit alapítvány háromtagú kuratóriumában egy volt és egy jelenlegi kormánypárti képviselő is helyet kapott.

A totális központosítást mindössze két közleménnyel lezavarták. Ezek tartalma is arra utal, hogy az Orbán-kormány köré épített média tulajdonosai nem voltak valódi gazdái a mára jelentős túlsúlyban lévő jobboldali lapoknak, portáloknak, televízióknak és rádióknak. Hiszen akár milliárdos értékekről mondtak le önként, azonnal – és egyszerre.

Tegnap első lépésként Mészáros Lőrinc érdekeltsége jelentette, hogy megvásárolta

• Liszkay Gábortól a Magyar Idők kiadóját,
• Andy Vajnától, a kaszinóbizniszt uraló filmügyi kormánybiztostól a Lapcomot, amelyhez a Bors és két megyei lap is tartozik,
• a három megyei lapot kiadó Inform Médiát, amely eddig a Népszabadságot bezáró osztrák Heinrich Pecina érdekeltsége volt,
• valamint Puch László egykori MSZP pénztárnoktól a 60 ezres példányszámú Szabad Föld kiadóját.

Ezt követően Mészáros friss szerzeményei mellett a megyei lapok többségét birtokló Mediaworks Zrt.-t és az Echo TV Zrt.-t is felajánlotta az alapítványnak.

Ezt egy másik közleményben köszönte meg a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, amely egyúttal tudatta, hogy máris tíz kiadóvállalat csatlakozott az alapítványhoz, és továbbiak tettek felajánlást erre. A kétféle megfogalmazásnak pusztán azért van jelentősége, mert a konglomerátum nagysága miatt az igazán jelentős elérésű médiumok csatlakozását a Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálni fogja. De mivel a GVH szó nélkül asszisztálta végig az elmúlt évek médiabeli átrendeződését, a Fidesz-közeli üzletemberek sorozatos tulajdonszerzését, ezt akár formaságnak is nevezhetjük. Az alapítvány része lehet tehát Mészáros Lőrinc kiadványain túl

• a nemrég ismét kormánypárti fennhatóság alá került Hír Tv,
• Simicska Lajos egykori műsorgyártó cége, a Hung-Ister Zrt.,
• A Schmidt Mária tulajdonában álló Figyelő című hetilap,
• Az Orbán Viktor informális tanácsadójához, Habony Árpádhoz tartozó Modern Media Group Zrt., a Lokál, a Lokál extra lapok, a lokal.hu és a 888.hu kiadója.
• Tombor András korábbi cége, a Mandiner Press Kft., a mandiner.hu hírportál kiadója.
• A New Wave Media Group, az Origo.hu kiadója, amely Matolcsy György jegybankelnök Ádám nevű fiáé,
• valamint Ómolnár Miklós cége,  Ripost Média Kft., a Ripost bulvárlap, a Hello! magazin, a ripost.hu és a faktor.hu hírportálok kiadója.

Az új tulajdonos, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány kuratóriumának elnöke Varga István jogász, akit augusztus 20-án a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntettek ki. Közéleti karrierjét MDF-es politikusként kezdte, hogy aztán a Fideszre váltson: 2014-ig volt országgyűlési képviselő. A kuratórium tagja Bajkai István fideszes parlamenti képviselő, aki Orbán Viktor és családja ügyvédjeként lett ismert, hogy aztán az Európai Unió százmilliárdos büntetést helyezzen kilátásba a mások mellett a Bajkai ügyvédi irodájával kötött külső tanácsadói szerződések miatt. A kuratórium harmadik tagja Szánthó Miklós, az Alapjokogért Központ igazgatója, a kormánypárti televíziók beszélőfejeinek egyike.

Arról a 444.hu írt először, még augusztusban, hogy egy központosított médiaholdingot hoz létre a kormányoldal, a 24.hu pedig szeptember végén számolt be a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány megalakulásáról, illetve arról, hogy a holding irányításában fontos szerep juthat Vaszily Miklósnak, az állami média akkor távozó vezetőjének, aki átmenetileg az Echo TV élére került.

A központosítás okát a 444 abban jelölte meg, hogy a politikai vezetés elégedetlen a külön-külön kézbe adott médiumok menedzselésével, abból, hogy „egyes strómanok és kijelölt tulajdonosok sajátjuknak tekintik, és önkényesen hordják szét a rájuk bízott vagyont”. De nem kérdéses az sem, hogy egy kézben a médiumok politikai felügyelete, irányítása is egyszerűbbé válik.

Ez Liszkay Gábor feladata lesz, aki a döntő pillanatban bizonyította hűségét, amikor Orbánt választotta korábbi harcostársa, Simicska Lajos helyett 2015 februárjában, kettőjük káromkodástörténetileg is jelentős szakításakor. Ezzel együtt is kérdés, hogy a szeriőz lapoktól az útszéli hangnemű hecclapokig terjedő, elvileg egymással konkuráló rádiókat és televíziókat magában foglaló médiabirodalmat hogyan lehet egységgé szervezni. Noha a vezérfonal, a kormánypárti akarat közvetítése kétségkívül világos.

A teljes központosítás mindenesetre példátlan húzás a hazai médiatörténelemben. Demokratikus viszonyok közepette feltétlenül, de még az állampárti sajtó egyik szervezőelve is az volt, hogy – noha a cenzúra működött – a lapok legalább látszólag a különféle szatellitszervezetekhez kötődjenek, ne mindet a pártközpont adja ki.

Az említésre méltó kormánypárti médiumok közül most csupán az Andy Vajna-féle TV2 maradt ki az összevonásból, vélhetően bonyolult jogi helyzete és megkötött szerződései okán. De minden bizonnyal a kereskedelmi csatorna és a Vajna-rádiók bevétele is csak idő kérdése. Így is egy kézbe kerül

• az összes megyei lap, márpedig e kiadványok még mindig bőven több mint 300 ezer példányban kelnek el,
• Magyarország egyik legolvasottabb hírportálja, az Origo.hu, amit naponta körülbelül 600 ezren látogatnak,
• a második legnagyobb bulvárlap, a Bors, amelynek példányszáma nagyjából 50 ezer, valamint az emellett elenyésző számban nyomott, de online százezres elérésű Ripost,
• az egyetlen nagy mennyiségben terjesztett ingyenes újság, a Lokál,
• két, pár tízezres nézettségű országos hírtelevízió, a Hír Tv és az Echo TV,
• több rádióállomás,
• az Átlátszó szerint összesen 476 médium.

És ez még nem feltétlenül a végállomás. Az alapítványt nyílt, azaz nem egy meghatározott, zárt kör hozta létre, megváltoztathatatlan összetételben, hanem eleve úgy alapították, hogy később csatlakozhassanak hozzá, így nyitva áll a vagyonukat az alapítványra testálók előtt. Meglehet, a kuratórium felállása sem végleges – bármennyire bizalmi emberek alkotják. A kurátorok megbízása egy évre, jövő augusztusig szól, és közülük egyedül Bajkai nevezhető fajsúlyos figurának (Orbánnal és Kövér Lászlóval való jó viszonya miatt).

Egy kapura játszanak

Azt nem tiltja semmi, hogy egy cég egy alapítványra testálja akár a teljes vagyonát. Az viszont példátlan, hogy tucatnyian dobják be a médiaportfóliójukat a közösbe. A versenyhivatal áldására ezzel együtt szükség lesz, és bár a résztvevők – az alapítvány közleménye alapján – kizártnak tartják, hogy akadályt gördítsenek az erők egyesítése elé, a 24.hu által megkérdezett versenyjogi szakértő szerint minden fronton aggályos ez a koncentráció,

szinte nincs olyan szegmense a médiapiacnak, ahol ne jönne létre monopolhelyzet.

Nemcsak akkor áll fenn ugyanis monopólium, ha egyetlen szereplő van a piacon, hanem akkor is, ha sok kicsivel szemben egy sokkal nagyobb uralja a terepet. Ez esetben pedig ez történik. A média speciális, a szakzsargonban kétoldalú piac, amelynél a koncentrációt a fogyasztók, azaz olvasók és a hirdetői piac oldaláról is értékelni kell. Márpedig a hirdetők számára egykapussá válik a rendszer, hiszen ha el akarnak jutni széles közönséghez, akkor az óriáskonglomerátumhoz kell fordulniuk. Ahhoz, amelyiknek meglesz a piaci ereje, hogy diktálja az árakat. Az olvasónak pedig tartalmilag nem lesz igazán választása, a legtöbb csapból ugyanaz fog folyni. Igaz, ez a médiahatóságot és a versenyhivatalt nem zavarta már akkor sem, amikor a megyei lapok egy kézbe kerültek.

A versenyjogi machináción túl más értelme is lehet az alapítványi megoldásnak. Ha például állami fennhatóság alá tolták volna be a médiacégeket, akkor az állami formációkra érvényes szabályokat kellene betartani, például a közzétételi kötelezettségeket. Így viszont, miközben a tulajdonos formálisan nem szól bele az alapítvány működésébe, sokkal szabadabban használja fel a cégek erőforrásait.

A döntés persze nyílt beismerése annak, hogy a különböző rendű és rangú oligarchákkal fémjelzett médiacégek nem váltották be a kormányzati reményeket. És a terveket legalább részlegesen ismerők abban is biztosak, hogy a koncentráció nem csak a tulajdonviszonyokra vonatkozik majd, hiszen most a párhuzamosan működtetett lapok, televíziók egymás elől halásszák el az olvasókat, nézőket, miközben egyaránt állami hirdetési pénzekből maradnak a felszínen.

Ha az elítélt Orbán-barátokat vesszük sorba, elsőként nyilvánvalóan adódik az elmúlt hetek slágertémája, a macedón szökevény, Nikola Gruevszki magyarországi befogadása. A menekültstátuszt kapott szkopjei exminiszterelnök miatt Orbán Viktor számtalan bírálatot kapott a magyar parlamentben. Gruevszkit egy nagy értékű Mercedes zavaros beszerzésében játszott szerepe miatt ítélték el jogerősen két évre.  A letöltendővé vált büntetés elől Magyarországra szökött a politikus. Unokatestvére, Szaso Mijalkov volt titkosszolgálati főnök viszont már őrizetben van.

Mijalkov letartóztatása azért lehet fontos, mert ő a kulcsszereplője azoknak az ügyeknek, amelyek a Gruevszki elleni fontosabb vádak alapját képezik. A legkritikusabb ügy a 20 ezer ember lehallgatásával kapcsolatos 2015-ös botrány – ezekben az esetekben még folyik a jogi eljárás. Ennek az ügynek az egyik mellékszála, a lehallgatóberendezések beszerzése volt. A beszerzéskor esetleg kifizetett jutalék is talán egy budapesti bankon keresztül bonyolódott, erről szintén beszámoltunk már a 24.hu-n.

Lehet azt mondani, hogy Gruevszki egy nevetséges ügy miatt került (volna) börtönbe, vagyis, hogy egy Mercedes beszerzése tényleg pitiáner dolog. 20 ezer ember lehallgatása azonban egy körülbelül kétmilliós országban – nos, ez már nem az.

Mijalkov pedig sokat tudhat unokatestvéréről, Gruevszkiről, s a börtönben töltött napok esetleg felfrissíthetik az emlékezetét is. A macedón parlament mindenesetre a héten megszavazta a Budapesten istápolt, a sorosozásban Orbán Viktor méltó párjának számító  mentelmi jogának felfüggesztését további ügyekben.

Egy bolgár hírforrás szerint Gruevszki pártjának képviselői nem voltak jelen a szavazáson.  A mentelmi bizottság elnöke, Pavlo Bogoevszki a Marica.bg szerint arról beszélt, hogy a képviselők ellentmondásos helyzetben voltak, hiszen olyan képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről kellett szavazniuk, akit elítéltek és elmenekült a büntetés letöltése elől. (Gruevszkinek november 9-én kellett volna bevonulnia a börtönbe.)

És még ez nem minden: egy másik bolgár hírforrás, a „24 Csasza” szerint egy macedón büntetőbíróság távollétében Gruevszki 30 napos letartóztatását rendelte el a héten egy „Talir” nevű ügyben, amely Gruevszki pártjának, a VMRO-DPMNE-nek az állítólagos törvénytelen finanszírozása miatt robbant ki.

Szlovéniában Janez Jansa volt miniszterelnök sorolható Orbán Viktor barátai közé. Ezt magától Orbán Viktortól tudjuk, aki felszólalt Jansa pártjának, az SDS-nek a 11. kongresszusán, tavaly májusban. Jansa ott volt harmadikként azon a macedóniai találkozón is, amelyen Orbán Gruevszki szkopjei exkormányfővel tárgyalt Ohrid városában.

Jansát november vége felé ítélték feltételesen és nem jogerősen három hónapra, miután prostituáltnak nevezte a szlovén állami tévé két riporternőjét a Twitteren.

Jansa ennél súlyosabb botrányba is keveredett már egy fegyverbeszerzési ügyben: egy ideig a börtönből is bejárt a szlovén parlament üléseire, míg végül a szlovén alkotmánybíróság felfüggesztette kétéves (egy ideig jogerőssé is vált) börtönbüntetését. Az ügyben a legutolsó alkotmánybírósági határozat megsemmisítette a legfelsőbb bíróság által is jóváhagyott kétéves ítéletet, és új eljárásra kötelezte a bíróságokat. Ám az ügy olyan hosszú ideig zajlott, hogy az eset közben el is évült, így Jansa tulajdonképpen – a gyakorlatban – mentesült a következmények alól.

Jansa pártja egyébként eleve törvénytelennek tűnő pártfinanszírozási botrányba keveredett 2017-2018 fordulóján (a valódi botrány januárban tört ki), az év elején, emiatt vissza is fizettek egy jelentős összeget a – Jansa elszólása szerint – alighanem magyar segítséggel megszerzett támogatásból.

Jansa politikai karrierjének hajnalán is börtönbe került, de ez alapozta meg későbbi népszerűségét. Jugoszlávia felbomlásakor, 1988-ban hadititkok megsértéséért börtönözték be, ám letartóztatása a civil, illetve az ellenzéki ellenállás olyan szimbólumává vált, és olyan méretű tiltakozások robbantak ki érte és miatta, hogy fél év után kiengedték fogságából.

Horvátországban Orbán Viktor kevés politikussal ápolhat erős barátságot jelenleg. Bár korábban készültek cikkek arról, hogy a mostani kormánypárt vezetőivel jóban van, ez a gyakorlatban nem igazán érvényesül. Különösen a Hernádi Zsolt-ügy miatt. Ismeretes: a Mol csúcsvezetője ellen a horvátok újra és újra nemzetközi elfogatóparancsot próbálnak kiadatni – s ez hol sikerül nekik, hol pedig nem. Idén októberben pedig megkezdődött a horvátországi egyesített per Ivo Sanader volt kormányfő és az ő megvesztegetésével vádolt Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen a Zágráb megyei bíróságon.

Emiatt csúcsszinten a baráti kapcsolatok alighanem megromlottak. Az viszont érdekes, hogy Orbán Viktor falubelije, a feltehetően a Facebok-alapító Zuckerbergnél is okosabb Mészáros Lőrinc Eszéken hogyan fektette be a pénzét. Erről a Magyar Narancs 2016-os cikkének címénél aligha kell többet írnunk:

Háborús bűnökért elítélt politikus bábáskodott Mészáros Lőrinc eszéki bizniszénél.

Szerbiában is van egy „érző szívű ember”, legalábbis Orbán Viktor szerint. Ő Aleksandar Vucic. A szerb elnök manapság józan nyilatkozataival hívja fel magára a figyelmet, és például B92 szerb médiának adott nyilatkozatában elhatárolta magát Nagy-Szerbia gondolatától, és irreálisnak minősítette azt. Ugyanakkor Vucicról tudni kell, hogy – amint az a Politikatörténeti Intézet nemrégiben rendezett Balkán-konferenciáján elhangzott – egy szerb nacionalista, s tulajdonképpen egy Seselj-fióka.

Vucic ugyanis a Seselj vajda által irányított Szerb Radikális Párt politikusa volt korábban. A kilencvenes években pedig minden egyes szerb megöléséért száz muzulmán megölését „helyezte kilátásba”, ha finoman akarunk fogalmazni.  Emiatt amikor 2015-ben miniszterelnökként elment a boszniai muzulmánok legyilkolására emlékező srebrenicai gyászünnepségre, megdobálták őt és el kellett menekülnie a helyszínről 2015-ben. Ugyanakkor Vucic esetében hangsúlyozni kell, hogy Orbán Viktor már a szerb politikus mérsékelt korszakában dicsérte meg kollégáját.

Orbán Viktor „baloldali” imitátorát Romániában találjuk: Liviu Dragnea szociáldemokrata pártvezetőről van szó, aki felfüggesztett elítélése miatt nem töltheti be a kormányfői tisztséget, viszont gyakorlatilag befolyása alatt tartja a bukaresti kormányt.

A felfüggesztett ítélet ellene azért született, mert a román bíróság szerint 2012-ben manipulált egy népszavazást. Dragnea baloldali létére szívesen operál Orbán Viktor politikai jelszavaival. A Politico című lap illiberalizmusuk miatt vont párhuzamot közöttük

Dragneát egyébként idén 3,5 évre ítélték el egy újabb eset – ezúttal hivatali visszaélés – miatt, de ez még nem jogerős ítélet a Guardian szerint.  Az ok az volt, hogy pártaktivistákat állami állásban tartottak, és úgy kaptak fizetést a Dragnea politikai tömörüléséhez tartozó személyek, hogy alapvetően pártmunkát végeztek.

S hogy az Orbán-Dragnea párhuzamok nem teljesen légből kapottak, azt az is bizonyítja, hogy a magyar kormányfő az ő és Dragnea viszonyát egyébként „ígéretes személyes kapcsolatnak” nevezte 2017-ben – ezt egy román hírforrás idézte Orbántól.

Kiemelt képünkön: Orbán Viktor, Janez Jansa és Nikola Gruevszki Fotó: Aleksandar Kovacevski / EPA / MTI

A korábban eredményes társaság tavaly csaknem 9,1 milliárdos hiánnyal zárt, és az idei első félévben is 5,9 milliárdos mínusszal állt.

Az új tulajdonos, a Mészáros csoport által választott menedzsment azonban több eredményes intézkedést hozott, és sikerült növekedési pályára állítani a gazdálkodást – mondta az elnök a hétfőn megjelent interjúban. A hiány már október végére 818 millió forintra olvadt.

Mészáros lánya beült a Mátrai Erőműbe

Az Opus-csoport a napokban kapott engedélyt az erőmű teljes körű irányítására.

A legfontosabb intézkedések közül Valaska József kiemelte, hogy leszorították az üzleti kockázatokat, ugyanis a tulajdonosváltás óta a társaság – az MVM kivételével – már csak másnapra vagy napon belül ad el áramot. A piac is kedvezően fejlődött, ennek következtében teljesítik a tervezett éves bevételt az árameladásban. Jelentős szervezési és élőmunka-bevonási intézkedéseket is tettek, és az igazgatóság kezdeményezésére új motivációs rendszert vezettek be.

A vállalat 2030-ig szóló megújulási programjából az elnök kiemelte a szénalapú termelés nyereségessé tételét és fenntartását legalább 2030-ig, és a karbonszegény technológiák bevezetését.

A cél az, hogy a Mátrát átvezessük a karbonmentes gazdaságba

– mondta. Az új stratégiában a termelés részben a gázra, részben a megújuló energiaforrásokra, a biomasszára, az RDF-hulladékra és a napenergiára alapozódik, de megjelenik az üzleti szegmensben az energiatárolás és a szabályozás is, mert ezek elengedhetetlenek az ellátásbiztonság érdekében.

Kiemelt kép: Marjai János/24.hu

Nagy forgalommal sokat emelkedett a Budapesti Értéktőzsde novemberben, de mindent vitt a legújabb Mészáros-papír, a 4iG, a hónapban 78 százalékos emelkedéssel — írta meg a Privátbankár.

A lap szerint novemberben a legnagyobb forgalmat az OTP tudhatta magáénak 200,8 milliárd forinttal, ami az összeforgalom 57,6 százaléka. Utána a Mol következett 53,5 milliárddal (15,4 százalék), harmadik helyezett lett a Richter 42,5 milliárd forinttal, 12,2 százalékkal.

A negyedik helyre a hónap sztárpapírja, a 4iG került bő 15 milliárdos forgalommal, megelőzve a Telekomot, melynek 13,2 milliárd forint lett a forgalma.

Ahogyan korábban beszámoltunk róla, 4iG több komoly informatikai vállalkozást tömörítő, 400 főt foglalkoztató cégcsoport, tavaly 16,9 milliárdos forgalmat realizált, de az elmúlt két üzleti évében veszteséges volt. A cég érintett volt a Microsoft hatalmas korrupciós botrányában is. A cégben pár hétig volt vezérigazgató az a Sagyibó Viktor, aki 2012 és 2016 között a Microsoft kormányzati üzletági igazgatója volt. Éppen a botrány miatt menesztették. Később Sagyibó a Miniszterelnökségen lehetett miniszteri biztos.

Mészáros Lőrinc eddig is érdekelt volt a 4iG Nyrt.-ben, októberben pedig tovább növelte részesedését. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Konzum PE Magántőkealap a 4iG Nyrt.-ben fennálló szavazati jogának mértéke 44,62 százalékról 49,31 százalékra emelkedett, átlépve a 45 százalékos küszöbértéket.

Kiemelt kép: Besenyei Violetta/24.hu

A 24.hu-n már korábban beszámoltunk arról, hogy Mészáros Lőrinc bizalmasa, Vörös József ügyvéd megvette a Simicska Lajos cégbirodalmának egykori ékkövét, a milliárdos árbevételt termelő Mezort Zrt.-t.

A cég azonban újra gazdát cserél: az MTI szerint Mészáros Lőrinc magánszemélyként megveszi a több cégből álló, sárvári központú mezőgazdasági vállalatcsoportot, amelynek az élén a Mezort áll.

Ugyan a cég adózott eredménye tavaly 68,7 millió forintra csökkent az előző évhez képest, a nettó árbevétele 1,78 milliárd forintra emelkedett.  Az adózott eredményt teljes egészében kifizették osztalékként úgy, hogy az eredménytartalékból még 29 millió forintot hozzácsapnak – ez 97,8 millió forint osztalék szétosztását jelenti.

A cégcsoport négy tagja 2017-ben összesen 9,7 milliárd forint árbevételt termelt.

Kiemelt kép: 24.hu/Marjai János

Rendkívül nagyvonalú üzletemberek játszanak a kormányzati térfélen: úgy ajánlották fel a kormányzati kiadók tulajdonosai az összesen több tízmilliárd forintra tehető cégeikben megtestesülő vagyont a nemrég létrejött médiabirodalomnak, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak, hogy egy fityinget sem kaptak, ráadásul semmilyen jog nem illeti meg őket cserébe. 

Ez derül ki az alapítvány alapító okiratából, amelyet a 24.hu a Kaposvári Törvényszéken átnézett. Az iratanyag azért Kaposváron lelhető fel, mert az alapítvány székhelye a Somogy megyei Balatonföldváron, a médiabirodalom központi figurájának tekintett Liszkay Gábor nyaralójában van.

Az alapítvány nyitott, ezért „ahhoz belföldi és külföldi természetes személyek egyaránt csatlakozhatnak”, mégpedig a vagyon felajánlásával. Ez történt meg a múlt héten bejelentett felajánlások alkalmával. Az utóbb csatlakozó-adományozó az idevágó jogszabály alapján kaphatna alapítói jogot, ám a dokumentum ezt kizárja: „A csatlakozó az alapítói vagy egyéb jogok gyakorlására nem jogosult.”

Az alapító okirat szerint „az Alapító és a csatlakozó az Alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza. Ez a rendelkezés megfelelően irányadó az Alapítvány és a csatlakozó jogutódjára is.”

Az is bizonyos, hogy Liszkaynak főszerepet szántak, és már hónapokkal korábban kigondolták, hogyan gyúrják egybe az addig több kézen levő médiaportfoliót. Az alapítvány alapítója a Liszkay kizárólagos tulajdonában álló, július közepén létrehozott cég, a Media Fundamentum Nonprofit Zrt. Ez a cég alapította meg a Közép-Európai Sajtó- és Média Alapítványt. Ehhez

elég volt 20 millió forintot befizetnie. Aztán pár hét múlva jött még több tízmilliárdnyi vagyon a nagylelkű adományozóktól.

A legnagyobb hitelező egyben a legnagyobb adományozó

A kaposvári dokumentumok arra egyelőre nem adnak választ, pontosan mennyi vagyont, illetve adósságot vittek be a közösbe. A nagyobb médiadarabok felvásárlása annak idején bankhitelekből történt, és a kiadócégek elég komoly adósságot mutattak ki a múlt év végén, a 24.hu becslése szerint bőven 30 milliárd forint feletti kötelezettségállományról volt szó. A G7 összesítése is azt hozta ki, hogy több mint 30 milliárd forintot költöttek az oligarchák a médiabefektetésekre.

A hitelbiztosítéki nyilvántartásból olyasmi rajzolódik ki, hogy a bankok mindenre rátették a kezüket, nemcsak az ingó és ingatlanvagyonra, hanem alkalmanként a jövőbeni bevételekre és a létrehozandó domain nevekre is zálogjogot jegyeztek be. A nyilvántartásban sűrűn előfordul az MKB neve, például a legnagyobb falatnak számító, egykor a Népszabadságot is kiadó Mediaworks Hungary Zrt.-nél, a 3 vidéki lapot kiadó Lapcomot korábban megszerző Andy Vajna cégénél, az Avalue Befektetési Kft.-nél vagy az ugyancsak vidéki portfóliót bekebelezett Heinrich Pecina nevével fémjelzett Inform Média Kft.-nél. Kivételnek számít az Echo TV, amelynél 889 millió forint és járulékai erejéig a B3 Takarék Szövetkezetet tüntették fel a jelzálogjog bejegyzésben. Bár ez sem esik távol a Mészáros-birodalomtól.

A hitelező bankok hozzájárulása kell a tulajdonosváltáshoz, de aligha bonyolult a megegyezés a tartozásokkal terhes médiaportfólió átpasszolásáról olyan körülmények között, hogy a nagy hitelező bank Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik, és a legnagyobb adományozó is Mészáros Lőrinc.

Az alapítvány mottója: a sajtó legyen őre a jogszerűségnek, a bűnnek ostora

Az pikáns a több mint 250 újságot kiadó, portált üzemeltető kormányzati médiabirodalmat összefogó alapítványnál, hogy az alapító okirat elején, a preambulumban emelkedett, ünnepélyes hangulatú, Kossuth Lajostól vett idézet olvasható:

….az időszaki sajtó szabad nemzetnél hivatva van, hogy (…) legyen hajnalcsillaga a világosság napjának, (…) legyen őre a jogszerűségnek, reményhorga a szenvedőnek, a bűnnek ostora, a szerény érdem koszorúzója….

Hasonlóan áthallásos része az alapítói okiratnak az, amikor arról rendelkezik, hogy „az Alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.”

Ehhez képest az alapítvány kuratóriumának tagjai erősen kötődnek a Fideszhez. Az elnök Varga Istvánt augusztus 20-án a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki, közéleti karrierjét az MDF-ben kezdte, majd Fideszre váltott és 2014-ig volt országgyűlési képviselő. Bajkai István fideszes parlamenti képviselő, Orbán Viktor és családja ügyvédjeként lett ismert, a kuratórium harmadik tagja pedig Szánthó Miklós, az Alapjokogért Központ igazgatója, a kormánypárti televíziók beszélőfejeinek egyike.

Lesz pénz ösztöndíjra, támogatásra, egyéni kérelmekre, munkatársakra

Az alapítvány alá bement cégek tavaly összesen legalább 8 milliárdos nyereséget hoztak össze. Ha a jövőben is lesz profit, és az alapítvány mint a cégek tulajdonosa magához vonja a nyereséget, azt nem fizetheti ki az alapítónak, pénzt tehát másként kell kivenni az alapítványból. Ennek módjaira is gondolt a Liszkay-féle cég mint alapító:

az Alapítvány támogatást, cél szerinti juttatást egyéni kérelmek vagy pályázatok alapján a Kuratórium által megállapított feltételek szerint nyújthat.

Továbbá:

az Alapítvány ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az alapítványi célok hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottakat is foglalkoztathat.

A NER szereti az alapítványokat, de ez valami egészen új

Nem először folyamodik a NER a vagyon alapítványba csomagolásához. Matolcsy György jegybankja egész sor alapítványt hozott létre, és mint a sajtóperekből utóbb kirajzolódott, azért, hogy a jegybanki nyereség közpénzjellegét elveszítve önálló életre keljen.

Ennek nincs sok köze az alapítvány-létrehozás klasszikus céljához, vagyis hogy a bevitt vagyonnal valamely önzetlen, jótékony célt szolgáljon. Az alapítványokat nem profitorientált tevékenységre hozzák létre, más kérdés, hogy gyakorta alapítanak gazdasági társaságot, amelynek tevékenységéből gyarapítják az alapítványi vagyont, illetve fedezik a költségeket. A mai példák közül a Századvég Alapítvány holdudvarában egész sor gazdasági társaság működik – és nyer el közpénzes megrendeléseket -, de azért létezik nonprofit profilja, oktatási tevékenysége.

A sajtóban is akad példa alapítványi tulajdonlásra, az Index portál esetében azonban ez a forma, illetve az egyszemélyes kuratórium inkább védernyő, a tulajdonosoktól való független működés záloga volna.

Egy hajszálon múlik az Index sorsa

A lap mögött álló alapítvány kuratóriumának egyetlen tagja az Index jogásza. De az új tulajdonosok ezen is változtathatnak.

A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány azonban ezektől elüt. Annyiban mindenképpen, hogy gazdasági társaságok garmadája tolta bele a vagyonát vezényszóra, és lényegében egy holding tetején ül az alapítvány. Olyan vagyonon, amely az állami hirdetések segedelmével több mint 60 milliárd forint összbevételt hozott a múlt évben és alsó hangon 8 milliárd forint nyereséget termelt.

Alapítványt bármely tartós célra létre lehet hozni, erről az oldalról nincs akadálya a kiadócégek összeborulásának. Elméletileg elsődlegesen gazdasági tevékenységre nem lehet alapítványt gründolni, bevételeinek meghatározott része származhat csak vállalkozói tevékenységből. De csak az alaptevékenységtől különböző vállalkozói tevékenység számít ide. Az alapító okiratba pedig bekerültek a beszippantott kiadók által végzett tevékenységek, így nem lehet szó kvótatúllépésről, tehát ez sem lehet akadály.

Az alapítvány nonprofit jellege nem jelenti azt, hogy az állami hirdetések és a nyereségtermelés leállna. Annyit tesz csupán, hogy a kiadóvállalatok által megtermelt profitot az alapítvány mint tulajdonos nem veheti ki osztalék formájában, ahogy azt mondjuk Mészáros Lőrincék megtehetnék az Echo Hungária TV Zrt.-ből. Ettől még a pénz nem kizárólag az alapítványon belül kering majd.

Kiemelt képünkön Liszkay Gábor és Szikszai Péter – Marjai János / 24.hu

Puch László milliárdos összeget kapott a Szabad Föld eladásáért Mészáros Lőrinc cégétől, írja a HVG. A Szabad Föld egyébként már „felajánlással” került át a fideszes médiaholdingba, a lap forrása szerint pedig állítólag Puchnak nem mondták el, hogy a hetilapot azonnal tovább is ajándékozzák.

Kiderült, kinek adták sokmilliárdos vagyonukat a NER-oligarchák

Liszkay Gábort tolták a kirakatba: ő alapította azt a céget, amelyiknek az alapítványa a kormánypárti médiabirodalmat egyesíti.

Szocialista körökben is sokakat megdöbbentett Puch húzása, a köréhez tartozók sem értettek egyet az eladással. A lap egyik forrása szerint ugyan a Szabad Föld példányszáma csökkent, a lap eladásának nem anyagi, hanem politikai oka volt.

Most szóltak, hogy adja oda

– mondta egy szocialista körből származó nyilatkozó.

Az új fideszes médiaholdingról bővebben ebben a cikkünkben írtunk:

Sosem látott kormánypárti médiabirodalom állt össze vezényszóra

Fideszes felügyelőket kaptak a milliárdokat érő médiacégek, amelyekről a kormányközeli oligarchák egyszerűen lemondtak.

Mészáros Lőrincék egyelőre nem tudnak akkora mennyiségben és olyan ütemezésben szállítani 2Rule-mezeket, amekkorára és ahogy a PMFC-nek szüksége lenne, ezért a klub utánpótláscsapatait januártól az olasz Macron sportszergyártó öltözteti, írja a Szabad Pécs.

A lap szerint a Haladásnál és a Diósgyőrnél is faramuci a helyzet: bár a felnőtt csapatok mérkőzéseiken már hónapok óta 2Rule-ban játszanak, a klubok honlapján lévő fotók arról árulkodnak, hogy az utánpótláscsapatoknak nem nagyon jut a jóból.

A diósgyőri női kosárcsapatnál akkora a márkakeveredés, hogy a játékosok 2Rule-ban, az edzők Nike-ban jelentek meg egy összecsapáson.

Ha kamionok mennek az utakon, akkor működik a gazdaság,

hangoztatta az innovációs és technológiai miniszter pénteken az M1-es autópálya főváros felé vezető oldalának 43-as kilométerénél, az óbaroki lehajtónál, ahol korszerű kamionos pihenőt adtak át.

Palkovics László az Autóhof Óbarok kamionos pihenőhely átadásán azt is mondta, ha nincs mit szállítani, akkor a kamionok sem mennek, de most nem ez a helyzet. Éppen ezért, mindenfajta olyan beruházás, mint az óbaroki, üdvözlendő, emelte ki a miniszter, aki reméli, hogy a jövőben még több ilyen épül Magyarországon, ami azt mutatja, gondosodnak a fuvarozókról.

A tárcavezető kiemelte, hogy a szállítmányozási iparág 2010 óta minden évben 6 százalék feletti mértékben járul hozzá a hazai GDP-hez, ami kétezer milliárd forintot vagy afölötti összeget jelent.

Palkovics László felhívta a figyelmet arra, hogy komoly kihívások előtt áll az árufuvarozói szakma: úgy tűnik Nyugat-Európában félnek a kelet-európai fuvarozóktól, ezért limitálni akarják őket. Magyarország a hasonlóan gondolkodó szövetségeseivel együtt minden lehetséges fórumon fellépett a brüsszeli szabályozási tervekkel szemben, tette hozzá.

Jelezte, hogy értek el sikereket, például a tranzit és kétoldalú szállítások mentesülnek a kiküldetési irányelv alól, vagy nem kell kötelezően hazajönnie az üres kamionnak, szennyezve ezzel a környezetet -, de a heti rendszeres pihenőidő kabinban töltésére vonatkozó előírás enyhítésére tett magyar javaslatot nem tartalmazta az I. Mobilitási Csomag, amit hétfőn elfogadtak Brüsszelben.

Nyugat-Európában a kamionban alvás tilalma alól kivételt csak az olyan parkolók jelentenének, mint az óbaroki, csakhogy arrafelé sem nagyon vannak ilyenek

fűzte hozzá.

Európában is egyedülálló Mészáros parkolója

Mészáros Lőrinc, az Autohof Óbarok tulajdonosa innovatív, hiánypótló beruházásnak nevezte a pihenőhelyet, amely egyedülálló hazánkban és valószínűleg Európában sincs hasonló. A parkoló 1,1 milliárd forintból épült meg, teljesen saját forrásból, hitel és támogatások nélkül, hangsúylozta.

A tulajdonos elmondta, hogy

• a pihenőhelyen 124 kamionnak és 11 lakókocsinak tudnak helyet biztosítani. Ezen kívül
• 11 hűtőkamionnak, 4 túlméretes szerelvénynek, továbbá veszélyes anyagot, illetve élőállatot szállító szerelvénynek alakítottak ki parkolókat.

A területen külső kondipark, vandálbiztos fürdők és mosoda létesültek, és külön fürdési lehetőséget biztosítanak a női sofőröknek. A kamionvezetők kényelmét bolt, étterem, 19 szobás panzió, bankautomata, útdíj fizetési lehetőség és üzemanyagkút is biztosítja.
A tulajdonos kiemelte, hogy a fejlesztéssel tizenhat új munkahely jött létre.

Pannónia szíve, stadion, világszabadalom

Tessely Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője, miniszterelnöki biztos a hazai közlekedés-fejlődés történetének egyik fontos állomásának nevezte az átadót. Úgy vélte, a 21. század hajnalán egyre több ilyen fejlesztésre van szükség, mert növeli a versenyképességet, felgyorsítja a gazdasági folyamatokat.

Megemlítette, hogy Pannónia Szívében számos hasonló beruházás indult el, ezek közé sorolta a mezőgazdasági mintagazdaságok létrejöttét, Felcsúton a stadion és a sportcsarnok megépülését, Martonvásáron a kompakt neutronforrás és az agrár innovációs centrum megvalósítását. A még el nem kezdett fejlesztések között említette Kajászón a világszabadalomnak minősített biofoszfát üzem, Bicskén pedig az intermodális csomópont megépítését.

A sajtóanyag szerint az Autohof Óbarok beruházásnál kiemelt szempont volt a környezeti értékek megóvása: 18 ezer négyzetméternyi zöldfelületet alakítottak ki, a melegvízellátást napkollektorok segítik, az öntözést pedig összegyűjtött esővízzel biztosítják.

Kiemelt kép: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Mészáros Lőrinc, az Autohof Óbarok kamionos pihenőhely tulajdonosa és Tessely Zoltán miniszterelnöki biztos (j-b) átvágja a nemzeti színű szalagot a pihenőhely átadó ünnepségén. MTI/Bodnár Boglárka

Néhány napja a Szabad Pécs alapján írtunk arról, hogy Mészáros Lőrincék egyelőre nem tudnak akkora mennyiségben és olyan ütemezésben szállítani 2Rule-mezeket, amekkorára és ahogy a PMFC-nek szüksége lenne, ezért a klub utánpótláscsapatait januártól az olasz Macron sportszergyártó öltözteti.

Azonban úgy tűnik, végre eljött a várva várt nap, ugyanis a 2Rule bemutatkozása után közel fél évvel már megrendelhetőek a legújabb mezek, viszont jelenleg csak a Puskás, a Haladás és a Diósgyőr váltott Mészáros sportmárkájára, utóbbi webshopjában viszont még nyoma sincs az idei szereléseknek, írja az mfor.hu.

A Puskás honlapján azonban már ott vannak a felnőtt és gyerek mezek is, a korábbiakhoz képest némileg drágábban: a felnőtt mez ára 14 300 forint lett, miközben egy évvel ezelőtt a hazai mez ára 11 700, az idegenbeli mezé pedig 14 ezer forint volt.

Ezzel szemben a gyermek mezeket ellenben valamivel olcsóbbak, ezek 12 100 forintba kerülnek, miközben egy évvel ezelőtt 10 100 és 13 ezer forintért lehetett megvásárolni.

A Haladás webshopjában is elérhető az idei szezonra tervezett mez, itt Mészárosék meze 1,5-szer többe kerül, mint a tavalyi: a szurkolók 14 ezer forintért juthatnak a csapatuk mezéhez.

A Magyar Közút Zrt. két közbeszerzési pályázatán is a Mészáros János tulajdonában lévő bicskei Herceghalom Interat Zrt. futott be győztesként. Mészáros Lőrinc felcsúti nagyvállallkozó öccse tavaly februárban, a Pegazus Trade Kft.-n keresztül lett tulajdonos a Herceghalom Interat Zrt.-ben.

A Magyar Közút két szerződött a fiatalabb Mészáros cégével:

• Kerékpárutak karbantartásához szükséges eszközök beszerzésére 447,9 millió forint + áfa értékben (a szerződést pdf-ben itt találja)
• Három darab önjáró hidarulikus oszlopverő és kihúzó gép beszerzésére 62,2 millió forint + áfa értékben (a szerződést pdf-ben itt találja).

A Magyar Közút nem először kerül üzleti kapcsolatba Mészáros János vállalkozásával: a felcsúti üzletember februárban szerezte meg a Zrt.-t, a rendőrség áprilisban már őket tette meg beszállítónak a Magyar Narancs korábbi cikke szerint.

Mészáros János korábban Felcsút alpolgármestere volt. Ismertebb cége az Agro-Felcsút Kft., amelynek egyszemélyes tulajdonosa és ügyvezetője. Az Agro-Felcsút tavaly novemberben egy 1,7 milliárd forintos, közpénzes megrendelést kapott a MÁV-tól. Ezzel a Mészáros János-céggel is kapcsolatba került a Magyar Közút: 770 millió forintért tőlük rendeltek sószórókat.

Macimézes csomagolócéggel gyarapodott a Mészáros-klán

Csak nehogy Mészárosék beleessenek a mézesbödönbe :(

Kiemelt kép: Komka Péter / MTI

A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels csütörtökön közölte, hogy együttműködési megállapodást kötött Kína egyik legjelentősebb idegenforgalmi vállalatával, a BTG-Jianguo csoporttal.

A kínai vállalat felsőkategóriás szállodák üzemeltetése mellett légitársaságot működtet, flottakezeléssel, szórakoztatóparkok üzemeltetésével és bevásárlóközpontok fejlesztésével is foglalkozik. A tíz évre tervezett szakmai és gazdasági együttműködés során a Hunguest Hotels szerint fokozatosan megnyílik az út a Kínából érkező, mind jelentősebb mértékű turizmus által nyújtott lehetőségek kihasználására.

Az együttműködés részeként mindkét fél vállalta, hogy magyar- és kínaibarát szállodát hoznak léte, hogy a vendégek anyanyelvükön tájékozódhassanak a kínált lehetőségekről, és kölcsönösen bemutatják egymás szolgáltatásait.

A közlemény szerint a COP24 ugyan megalkotta a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény végrehajtásához szükséges szabálykönyvet, a klímavédelmi vállalások növelése elmaradt – pedig az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) drámai októberi jelentése ezt ugyancsak indokolta volna.

A klímakatasztrófák évében, a tudósok fenyegető figyelmeztetése után sokkal többre számítottunk. A mostani klímacsúcson a kormányok cserben hagyták az embereket, nem törődtek sem a tudományos eredményekkel, sem a kiszolgáltatott helyzetben lévőkkel. Az, hogy elismerték, gyorsan növelni kell az ambíciókat, és elfogadtak néhány szabályt a klímavédelmi intézkedések meghozatalára, borzasztóan kevés akkor, amikor egész nemzetek sorsa forog kockán

– mondta a Greenpeace International igazgatója, Jennifer Morgan.

A Greenpeace azonnali lépéseket vár a kormányoktól.

Mint írják: a jelenlegi klímacsúcson számos ország blokkolta vagy lassította az éghajlatvédelmi intézkedések meghozatalát, miközben a kiszolgáltatott szigetállamok és az elszegényedett országok számára létfontosságú a sürgős cselekvés.

Hozzáteszik: az Európai Bizottság céljaival megegyezően 2050-re Magyarországnak is 100 százalékos kibocsátás-csökkentést (teljes dekarbonizációt), de legalábbis karbonsemlegességet kell elérnie. Ennek keretében Magyarországon is fokozatosan meg kell kezdeni a felkészülést a szén utáni korszakra, és fel kell hagyni a szennyező szén használatával. Csak a Mátrai Szénerőmű bezárásával nagyságrendileg 10 százalékkal lehetne csökkenteni Magyarország szén-dioxid-kibocsátását.

Annak érdekében, hogy segítse hazánk hatékony szerepvállalását a globális éghajlatvédelmi összefogásban, a Greenpeace Magyarország egy részletes Éghajlatvédelmi javaslatcsomagot állított össze a magyar kormány részére. Ebben azt javasolja, hogy

• haladéktalanul töröljék el a szélenergia hasznosítását korlátozó intézkedéseket;
• 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentsük károsanyag-kibocsátásunkat;
• 2030 után ne működhessenek Magyarországon lignit- és szénerőművek;
• a végső energiafogyasztás legalább 35 százaléka származzon megújuló energiákból 2030-ra;
• a kormány támogassa, hogy a lakosság és közösségek pusztán fogyasztókból aktív energiatermelőkké („prosumerekké”) válhassanak;
• csökkentsék a napelemek és napelemes rendszerek áfáját a jelenlegi 27 százalékról a kedvezményes 5 százalékra;
• a következő évtized végéig minimum 30 százalékkal csökkentsük energiafelhasználásunkat;
• a hazai épületállomány komplex energetikai korszerűsítésével – állami részvétellel – növelni kell az energiahatékonyságot.

A magyar lakosság azt várja a kormánytól, hogy tegyen felelősségteljes lépéseket az éghajlatváltozás katasztrofális hatásainak megelőzése érdekében. A klímaválság Magyarországon is érezhető hatásai arra figyelmeztetnek: hazánk biztonsága és gyermekeink, unokáink jövője a tét. Számukra akkor tudunk biztonságos életet teremteni, ha most cselekszünk: megkezdjük az átállást a megújuló alapú energiagazdaságra, elérhetővé tesszük a megújuló energiákat lakossági felhasználásra, és támogatjuk a lakossági energiahatékonysági beruházásokat

– nyilatkozta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse.

Kiemelt kép: Bielik István/24.hu

Közös szakmai vezetés alá vonják és konszernbe szervezik a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó mezőgazdasági cégeket – erről beszélt Csák Gyula, a vállalatcsoportot irányító Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Világgazdaságnak.

Csák elmondta: a tervek szerint ötéves távlatban négy-öt üzletágban is jelentős feldolgozókapacitással és növekvő piaci részesedéssel rendelkeznek majd. Hozzátette:

Van olyan cégcsoport Magyarországon, amelynek termelési értéke lényegesen magasabb a miénknél, elsősorban az élelmiszeripari kapacitások miatt, mi viszont egyelőre alapanyag-termelők vagyunk. A mezőgazdaság kategóriában az általunk művelt szántóföldek nagysága alapján valahol az elsők között állunk.

Elmondása szerint nagyjából 13 ezer hektáron gazdálkodnak, a holdinggá alakulás után és a volt Simicska-cég, a Mezort beolvasztását követően ez több, mint 36 ezer hektárra nő majd. Csák szerint a Mezorttal együtt számított árbevételük tavaly megközelítette volna a 22 milliárd forintot.

Kiemelt kép: MTI

Négy olyan cég részvénye is forog a Budapesti Értéktőzsdén, amelyik Mészáros Lőrinc érdekeltségének számít. Ezek közül mindegyik veszített értékéből ma.

A délután negyed 3-as adatok szerint

• az Apennin 2,6
• a Konzum 1,3
• az Opus 0,6
• a 4ig pedig 2,2 százalékos mínuszban van.

Ez alapján tehát Mészáros Lőrinc áttételesen milliárd forintokkal lett ma szegényebb. Mondjuk van honnan, úgy tartják, Magyarország második leggazdagabb embere volt idén tavasszal az akkor becsült 280 milliárd forintos vagyonával.

A részvényindex is csökkenést mutat, a nagyobb részvények közül csak a Richter van pluszban.

Kiemelt kép: Besenyei Violetta/24.hu

Eladta 16 megawattos visontai naperőművét és bükkábrányi rekultivált bányaterületét az államnak a Mészáros Lőrinchez köthető Opus Global Nyrt. közvetett tulajdonában lévő Mátrai Erőmű Zrt. (MERT) – tudatta közleményben az Opus Global.

Mindez azt jelenti, hogy a mátrai erőmű marad Mészárosé, a visontai naperőmű és a bányaterület viszont az államé lesz. Előbbi üzemeltetését és karbantartását a továbbiakban is a Mátrai Erőmű Zrt. végzi.

A zárási feltételek teljesüléséhez a szükséges engedélyeket a Magyar Energetikai és Közmű- Szabályozási Hivatal (MEKH) megadta. A közlemény szerint az adásvétel illeszkedik a Mátrai Erőmű hosszú távú stratégiájába, amelynek célja, hogy 2030-ban is a vállalat adja a hazai villamosenergia-termelés ötödét.

Kiemelt kép: Marjai János / 24.hu

Korábban már volt szó róla, most úgy tűnik, bele is vágnak, tőzsdére mehet az MKB.

A bank rendkívüli közgyűlés összehívásáról adott hírt csütörtökön. A gyűlést 2019. január 17-ére hívják össze, a program a következő:

• Döntés a működési forma megváltoztatásáról, nyilvánosan működő részvénytársasággá alakulásról (feltételes hatállyal).
• Döntés az elsőbbségi részvények törzsrészvénnyé alakításáról (feltételes hatállyal).
• Alapszabály-módosítás.
• A Felügyelőbizottság ügyrendjének módosítása.
• Alapszabály-módosítás feltételes hatállyal.

Az MKB részvényeinek 48,6 százalékát novemberben Mészáros Lőrinc és felesége birtokolta, így épp csak nem többségi tulajdonosai a banknak.

Kiemelt kép: MTVA / Jászai Csaba

A Válasz kiderítette, hogy a hajókat és a légi járműveket egyaránt a PKF nevű nemzetközi adótanácsadó hálózat biztosítja Mészáros Lőrincéknek. A reptetésért felelős PKF-partner pedig nem más, mint Andreas Staribacher volt osztrák pénzügyminiszter – aki mostanság keleti diktatúraféleségek oligarcháinak kiszolgálásában jeleskedik.

A Vranitzky-kormányban szolgált Andreas Staribacher a kazah és az újdonsült magyar partnerek mellett orosz, ukrán, szerb oligarchákat is kiszolgál – lényegében ő a „keleti blokk” egyik bizalmi reptetője

– írja a Válasz, különböző bonyolult céghálók feltérképezésére alapozva, amelyekre ha valaki kíváncsi, kattintson az eredeti cikkre.

Kiemelt kép: 24.hu/Marjai János

Interjút adott a Magyar Időknek Mészáros Lőrinc felesége, Mészárosné Kelemen Beatrix, aki leginkább a Mészáros Alapítványról és a Vál-völgyi Fiatalokért Alapítványról beszélt.

Elmondása szerint szeretnék segíteni térségben élő tehetséges, törekvő és elhivatott fiatalokat, illetve rajtuk keresztül a családjaikat, hogy tanulhassanak és megvalósíthassák az álmaikat.

Mészáros Lőrinc felesége fest, tévéelnök és már konferenciaszervező céget is vezet

Rendezvényszervező és pr-céggel gyarapodott a Mészáros-dinasztia céghálója.

Hozzátette, családjuk lokálpatrióta, ezért fontos számukra, hogy a következő generáció is megtalálja boldogulását, és később a tudását ezen a vidéken kamatoztassa.

Hiszem és vallom, hogy az embernek soha nem szabad elfelejtenie, honnan jött. Ez iránytű és zsinórmérték is egyben. Mindketten szegény családból származunk, nehéz körülmények között nőttünk föl. Mi heten vagyunk testvérek, és én még pontosan emlékszem arra, hogy egyetlen spirálfüzetem volt a középiskolában, mert többre nem telt. Csak édesapám dolgozott ugyanis, anyukám pedig főzött és nevelt minket. A füzetem egyik oldalára írtam a matekfeladatokat, a másikra a magyart és így tovább

– jegyezte meg.

Mészárosné Kelemen Beatrix közölte, teljesen természetes volt számukra, hogy valamilyen formában támogassák a Vál-völgyi gyerekeket, fiatalokat, a hiányt szenvedőket, és visszaadjanak valamit „abból, amit a Jóisten segítségével kaptak”.

Kiemelt kép: Marjai János / 24.hu

A tavalyi rekordugrás után, amikor egy év alatt húsz helyet javított a helyezésén a leggazdagabb magyarok listáján, az egykori gázszerelő felért a csúcsra:

a Forbes listája alapján 2018-ra az egykori gázszerelő, Mészáros Lőrinc lett Magyarország leggazdagabb embere soha nem látott vagyonnal, 381,3 milliárd forinttal.

Ezzel letaszította az élről az OTP-vezér Csányi Sándort, akinek a lap számításai szerint mintegy 70 milliárd forinttal kisebb vagyona van.

Gattyán György tavaly óta nem rontott, de nem is javított a helyezésén, 244,7 milliárd forintjával a harmadik helyet érdemelte ki.

A negyedik helyen Demján Sándor örökösei állnak, míg az ötödik helyezett Veres Tibor lett.

A lap összesítése szerint az első 10 legvagyonosabb emberből mindenki jó évet zárt, kivéve Bige Lászlót, akinek már tavaly is csökken a vagyona. Cégét, a Nitrogénműveket egy százmilliárdos fejlesztés végrehajtása után nagy adósság nyomja, ráadásul novemberben a hatóságok is megszállták a gyárat. Ennek hátteréről itt írtunk bővebben:

Oligarchák vetettek szemet Bige László 220 milliárdos birodalmára

Nem szokott jó vége lenni annak, ha egy milliárdos vállalkozónál megjelenik a versenyhivatal és a rendőrség. Bige ráadásul vagy egy évtizede Csányi Sándor ellensége.

Nincs könnyű dolga annak, aki naprakész akar lenni Mészáros Lőrinc vagyonának gyarapodásával kapcsolatban, ugyanis az Orbán Viktor miniszterelnökhöz meglehetősen közel álló üzletember csak az év negyedik negyedévében bevásárolt újságokból, agrárcégekből, közben pedig eladta a naperőművét az államnak. A nagy munka mellett azért jutott idő a pihenésre is, a nyáron például egy luxusjachton pihent a Földközi-tengeren.

Átlátszó: Ugyanazzal a magángéppel utazgat Mészáros lánya és Orbán

Egy luxusjachton pedig felbukkant a magyar kormány holdudvara.

A felcsúti milliárdos, aki gazdagabb, mint az angol királynő, néhány évvel ezelőtt a sikeréről azt mondta:

abban, hogy eljutott idáig, „bizonyára szerepet játszik a Jóisten, a szerencse és Orbán Viktor személye”.

Mészáros Lőrinc totális diadalát hozta 2018

2018 is Mészáros Lőrinc éve volt, idén azonban az egykori gázszerelő ligát váltott: meghódította a tőzsdét, megszerezte Simicska Lajos egykori birodalmát, a leggazdagabb magyar lett, és az se fékezte szárnyalását, hogy kiderültek luxuspassziói.

Kiemelt kép: 24.hu/Marjai János