A Transparency International (TI) idén is kiadta a Korrupció Érzékelési Indexet, ami a közszektorban észlelhető korrupció mértéke és a kormányok korrupció elleni teljesítménye alapján értékeli és rangsorolja az országokat.
Az Indexáltal ismertetett adatokból kiderül, tavalyhoz képest egy helyet javított Magyarország, azonban hazánk még mindig az EU egyik legkorruptabb országa.
Magyarország 100-ból 46-pontot szerzett tavaly, ez az előző évhez képest egy pont javulás, így az ország a 27.-ről a 26. helyre jött fel, megelőzve Görögországot, azonban ez közel sem igazán nagy siker, hiszen a görögök három pontot rontottak a 2017-es eredményhez képest, így Magyarország Romániával, Görögországgal és Bulgáriával még mindig az Európai Uniói legkorruptabb országai közé tartozik.
Ha csak Közép- és Kelet Európa országait nézzük, még szomorúbb a helyzet, ugyanis az elmúlt hét évben hazánkon kívül csak Szlovénia rontott, a többiek mind javítottak. Amíg az észtek, a csehek és lettek jelentős javulást értek el, Magyarország 9 pontot rontott.
Az elmúlt tíz év során a legtöbb közpénzt 2017-ben költöttük el, a GDP több mint tíz százaléka ment el közbeszerzéseken, összesen 3629,9 milliárd forint.
2017-ben Szíjj László vállalkozásai pedig több közbeszerzést nyertek összesen, mint 2013-ban Garancsi István, Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és Simicska Lajos összesen.
Mészáros Lőrinc és Szíjj László pedig a közbeszerzések közel negyedét elvitte 2017-ben.
Nem a már bejáratott Visegrádon, hanem Balatonalmádiban tartja idén összevont frakcióülését a Fidesz és a KDNP. A kormánypártok február 13-tól 15-ig vonulnak el felkészülni a tavaszi ülésszakra, méghozzá a 24.hu információja szerint
a Mészáros Lőrinchez tartozó Hunguest Hotel Bál Resortba.
A szállodát tavaly vásárolta meg az ország leggazdagabb embere, a felcsúti milliárdos résztulajdonában álló Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. 2018 márciusában kizárólagos befolyást szerzett a BLT Group Zrt.-ben, amely a Balatontourist csoport mellett három balatoni ingatlant tulajdonol. Ekkor hagyta jóvá a Konzum Nyrt. igazgatósága azt is, hogy a Konzum RE Ingatlanalap a Hotel Bál Resort – egykori Ramada Hotel – tulajdonával tőkét emeljen a tőzsdei társaságban.
A booking.com és a szallas.hu oldalain is látni, hogy a Hunguest Hotel Bál Resortba erre az időszakra nem lehet szállást foglalni. Az pedig kuriózumnak számít a Balaton partján, hogy egy több mint 200 szobás szálloda telt házzal menjen februári hétköznapokon, a KSH adatai szerint 2018-ban ez volt a második legínségesebb hónap a szálláshelyeknek, január után ekkor volt a legkevesebb vendég a szállodákban.
Annyira megrettent a keszthelyi képviselőtestület az új Balaton-törvénytől, hogy kiemelt fejlesztési területté nyilvánította a befektetők által hasznosítható vízparti részeket. A keszthelyi eset egyben példa arra is, hogyan lehet kijátszani az új törvényt a többi között azért, hogy a miniszterelnöki vej, Tiborcz István és az első számú hazai milliárdos, Mészáros Lőrinc köre kedve szerint építkezhessen.
Mi a trükk?
A Ruzsics Ferenc (Fidesz-KDNP) polgármester vezette keszthelyi képviselő-testület azért nyomta meg a pánikgombot, mert a március 15-én hatályba lépő új Balaton-törvény bizonyos területeken szigorúbb a jelenlegi szabályoknál: hatályosulása után már nem lehet növelni a beépíthetőséget és a beépítési magasságot, amit most a testület saját hatáskörben még megtehet.
Az önkormányzat szerint ez jelentősen korlátozza a vízparti területek fejlesztését, ezért a képviselő-testület úgy döntött, rohamtempóban, még a törvény életbelépése előtt kiemelt fejlesztési területté nyilvánítja a part menti területeket. Az így kiemelt területeket – ahol most az önkormányzat a befektetőknek kedvezne – ugyanis az új Balaton-törvény kevésbé szigorúan kezeli.
Ruzsics Ferenc Fotó: Varga György / MTI
A január 18-ai előterjesztés szerint a változás érintheti a kikötőt, amelyet az Átlátszó korábbi cikke szerint pályáztatás és verseny nélkül szerzett meg Tiborcz István érdekeltsége. A kikötőnél a beépíthetőség jelenleg 4 százalékos, a maximális építménymagasság pedig 4,5 méter. Az új szabályozással a beépíthetőség a két és félszeresére, 10 százalékra nőhet, a maximális építménymagasság pedig három méterrel, 7,5 méterre.
Pályázatot kellett volna kiírni, de a keszthelyi önkormányzat végül azt a céget adta el Tiborczéknak, aminek elővételi joga volt a kikötői ingatlanokra, így sikerült kikerülni a közbeszerzési eljárást.
Aggódni látszik az önkormányzat Mészáros Lőrinc vízparti érdekeltsége miatt is. A part menti mólónál található, teljesen lerobbant Balaton Szálló 2009 óta a Firstfund Intézményi Ingatlanbefektetési Alapé. Az alap kezelője a Mészáros érdekeltségébe tartozó Konzum Befektetési Alapkezelő Zrt. A szálloda területén jelenleg 30 százalékos a maximális beépíthetőség, az új szabályozással ez 50 százalékra nőhet.
Tiborcz István érdekeltségéhez tartozik a Hullám Szálló, amely a Balaton Szállóhoz hasonlóan rossz állapotban van. Az új szabályozás után a beépíthetőség mértéke itt is 30-ról 50 százalékra emelkedhet.
100 méter magas toronyház a Balaton partján
A változások érintenek egy keszthelyi sportpályát is, amelynek a beépíthetősége ugyancsak 50 százalékra emelkedhet, valamint az egyik legnagyobb balatoni beruházást is, amelyről eddig kevés konkrétumot tudni. A képviselő-testület soron kívüli döntéshozatallal kiemelt fejlesztési területté nyilvánította azt a parti területet, amelyen a Ralf Klaus svájci illetőségű üzletember érdekeltségébe tartozó Klaus-Sea Balaton Investments Kft. 25 szintes, 80-100 méter magas magasházat, a Balaton alá pedig egy mélygarázst tervez építeni.
A január 18-ai ülésen a testület 7-2 arányban szavazta meg a part menti területek kiemelt fejlesztési területté nyilvánítását. A 24.hu információja szerint a 60 oldalas dokumentum átolvasására néhány percet kaptak a képviselők. A testület a konkrét ingatlanokat illetően azt szavazta meg, hogy egyetért az építési szabályzat módosításával, ami lehetővé teszi a beépíthetőség növelését.
A képviselő-testületnek a Balaton-törvény hatálybalépése miatt március 14-ig le kell zárnia a módosítási folyamatot. Ennek része a társadalmasítás is, ezért január 30-ára lakossági fórumot hívtak össze az ügyben.
Az Appeninn Vagyonkezelő Holding leányvállalata, az Appeninn BLT Kft. a vételár kiegyenlítésével lezárta a PRO-MOT Hungária Kft. 74,99 százalékos üzletrészének, a társasággal szemben fennálló követelések megszerzésére irányuló ügyleteket – tette közzé a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.
A Napi.hu emlékeztet rá, hogy a BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. Tiborcz István tulajdona, a cég pedig tavaly augusztusban vásárolta be magát az Appeninn Holdingba, amelynek legnagyobb részvényese a Mészáros Lőrinc milliárdos nagyvállalkozó fémjelezte Konzum-csoport.
A Club Aligát, a 47 hektáron elterülő egykori pártüdülőt 2007-ben privatizálták. Ekkor vette meg a teljes komplexum 37 hektáros területet és a 167 férőhelyes kikötőt a PRO-MOT Hungária Kft., amely később az állami tulajdonban maradt további 10 hektáros ingatlanrész 49 évre szóló vagyonkezelői jogát is megszerezte a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól.
A Club Aliga területén az Appeninn Holding továbbra is turisztikai célú fejlesztéseket akar megvalósítani a korábbi tulajdonos által készített évtizedes fejlesztési tervek felülvizsgálata után. Ha kell, a társaság új fejlesztési koncepciót dolgoz ki az ingatlan hasznosítására, és párbeszédre törekszik az önkormányzattal, illetve az üdülőtulajdonosokkal is.
Állami cégek, Mészáros Lőrinc cégek, közbeszerzések bajnokai – ezeket találta a 444.hu azon a listán, ami összegzi, milyen cégek, kinek és mennyi sportcélú taót utaltak az elmúlt öt évben.
Mint írják:
az egyesületek közül az Orbán Viktor által alapított Felcsúti Utánpótlásnevelésért Alapítvány a legnagyobb nyertese az Orbán-kormány által kitalált rendszernek, tavalyig összesen 22 milliárd ömlött Felcsútra.
2018-ban ezek a cégek voltak a felcsúti fociakadémia legnagyobb taós támogatói:
FGSZ Földgázszállító Zrt. 2 milliárd forint
MKB Bank Zrt. 1,8 milliárd forint, a bankban tulajdonos Mészáros Lőrinc
Mol 1 milliárd
V-Híd Építő Zrt, 391 millió forint, Mészáros Lőrinc tulajdonába került, konzorciumokban 200 milliárd forint feletti közbeszerzésekben érdekelt cég
Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt., Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cége, 418 millió forint
Magyar Építő Zrt. (a közbeszerzéseken igen jól szereplő céget Mészáros Lőrinc üzlettársa, Szíjj László 2017-ben eladta a Paár Attila-féle WHB Befektetési Kft.-nek, illetve Épkar Zrt.-nek) 250 millió forint
West-Hungária BAU (a közbeszerzések egyik legnagyobb bajnoka, időnként Mészáros céggel közös konzorciumban) 100 millió forint.
A teljes felsorolást megnézheti a 444.hu cikkében.
Hat község szennyvíztisztító telepének korszerűsítésére írt ki közbeszerzést a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft – írja a Napi.hu. A tendert a zalakarosi székhelyű Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt. nyerte, pedig a Mészáros és Mészáros Kft. is indult.
A Szabadics 1 milliárd 732 millióért vállalta a munkát, a becsült összeg egyébként 1 milliárd 507 millió forint volt. Ebből a pénzből Szomód, Dunaszentmiklós, Kocs, Tardos, Vértestolna és Sárisáp szennyvíztisztító telepét fejlesztik.
A beruházást az uniós Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program finanszírozza.
A 444.hu szúrta ki, hogy a miniszterelnök a Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó malomipari cég, a Viresol céges jelmondatát posztolta 664 ezres követőtáborának. A posztnál sem reklámmegjelölés, sem az egész országot érintő adekvát megszólalás nincsen.
Hozzáteszik: a Gazdasági Versenyhivatal másfél éve már közzétett egy ajánlást online influencereknek arról, hogyan kell jelölniük a szponzorált posztjaikat. Orbán Viktor ezt elmulasztotta.
Frissítés: Orbán Viktor adta át a Viresol gyárát
Szemlénk megjelenése után, 11:06-kor az Opus Global közleményben tájékoztatta lapunkat, hogy:
Magyarország egyetlen és Közép-Európa legmodernebb búzakeményítő üzemét avatták hétfőn Visontán. Az Opus Global Nyrt. többségi tulajdonában lévő, 33 milliárd forintból megvalósult gyár a beszállítókkal együtt mintegy 700 embernek ad munkát a térségben. A Viresol üzemét Orbán Viktor miniszterelnök adta át. A magyar kormány 6,2 milliárd forinttal támogatta a fejlesztést.
Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc jelenlétében adták át hétfőn a volt felcsúti polgármester érdekeltségébe tartozó Viresol Kft. visontai búzakeményítő-üzemét. A miniszterelnök szerint „teljesen más dimenzióba léphet a gabonafeldolgozás az országban”.
Jó, ha nem csak számokból tudom, de láthatom is, ahogy épül Magyarország
– idézi az MTI Orbánt, aki szerint a gyár a kivitelre szánt magyar búza egytizedét dolgozhatja fel. Célként jelölte meg, hogy minél kevesebb búza hagyja el alapanyagként az országot, és azt is mondta: a visontai gyár garanciát jelent a GMO-mentességre, amiből hazánk „egy tapodtat sem enged”.
Sok ilyen vállalatra lesz szükségünk a jövőben, bátor és vállalkozó szellemű cégekre, amelyek a hazai fejlesztés és innováció éllovasaivá válhatnak
– jelentette ki, hozzátéve, hogy a magyar gazdaság fejlesztésének korlátját már nem a pénzszűke, hanem az életképes, nagyvonalú, nemzetközileg is versenyképes tervek és a vállalkozó szellem hiánya jelenti.
Mészáros Lőrinc elmondta, hogy a zöldmezős beruházás 33 milliárd forintba került, ehhez a kormány 6,2 milliárd forintot adott, az önerő mértéke mintegy 30 millió euró volt, a többi részt pedig hitelből fedezték. Elmondta, hogy a gyárnak a szomszédos – egyébként szintén az ő érdekeltségébe tartozó – Mátrai Erőmű biztosít energiát, emellett beszélt arról, hogy ez Magyarország egyetlen, és Közép-Európa legmodernebb búzakeményítő-üzeme.
Az eseményen kiosztott tájékoztató szerint az Opus Global Nyrt. többségi tulajdonában lévő gyár közvetlenül több mint 250, a beszállítókkal együtt pedig mintegy 700 embernek ad munkát a térségben. A visontai üzemben előállított alapanyagok a papírtól a kozmetikai termékekig, a mosóportól a tablettákig, a csemperagasztótól a gipszkartonig, a keksztől a levesporig megtalálhatók. (Illusztráció: MTI / Koszticsák Szilárd)
Mint a múlt héten megírtuk, a keszthelyi képviselő-testület annyira megijedt az új Balaton-törvénytől, hogy kiemelt fejlesztési területté nyilvánította a befektetők által hasznosítható vízparti részeket. Ezzel pedig Tiborcz Istvánéknak és Mészáros Lőrinc körének biztosítottak nagyobb mozgásteret a tóparti építkezéshez.
A legtöbben mégsem miattuk mentek el a hétfőre szervezett lakossági tájékoztatóra, hanem egy svájci vállalkozó, Ralf Kalus projektje miatt, aki 25 szintes, 80-100 méter magas (a fővárosban is kivételes magasságúnak számító) házat álmodott meg a part menti Libás térség helyére.
Ruzsics Ferenc polgármester (Fidesz-KDNP) azonban rögtön a fórum elején lehűtötte a kedélyeket, ugyanis bejelentette, hogy
nem lesz toronyház a Balaton-partján,
a svájci befektető ugyanis nem írta alá a szerződést. A terület tulajdonosa ettől még továbbra is Klaus, de miután március 15-én hatályba lép az új Balaton-törvény, így már nincs lehetőség új ötlettel előállni, minden építési paraméter a régi marad.
Az is kiderült a tájékoztatón, hogy Ruzicsot nem érdekli a befektetői háttér:
Nekem teljesen mindegy, ki az ingatlan tulajdonosa, csak az a fontos, hogy tartsa be a szabályokat.
Ez megnyugtatta a helyieket, az viszont felkorbácsolta a hangulatot, hogy a Hullám Szálló, a Balaton Szálló és a vízparti focipálya esetében 30-ról 50 százalékra emelik a terület beépíthetőségét. Az önkormányzat indoklása szerint erre a fenntartás és az üzemeltetés miatt van szükség.
Lukács Beáta helyi lakos, építészmérnök a polgármester tájékoztatása után azt hangsúlyozta:
A rendezési tervet az önkormányzat hagyja jóvá, és az önkormányzat dönt. A mostani ismertetés viszont úgy hangzott, mintha ezt kötelező lenne véghezvinni.
Fejlesztés vagy rombolás? – ez volt a lakossági fórum fő kérdése, és a feleknek megint nem sikerült dűlőre jutniuk a témában.
Az biztos, hogy ezek a szállodák már nagyon rossz állapotban vannak, hasonlóan a Via Hotelhez, amelyet a balatoni fejlesztési program keretében szintén felújítanak majd, a polgármester szerint elsőként.
Fotó: Farkas Norbert / 24.hu
Sőt, Keszthelynek jelenleg egyetlen komoly, működő szállodája sincs, pedig az komoly bevételt hozhatna a városnak. A tájékoztató közönsége abban egyetértett a polgármesterrel, hogy inkább három szálloda, mint egy lakópark. A polgármester is ebben gondolkozik, meg abban, hogy a part menti focipályát beépítsék. Ruzsics szerint egy focipályának nem a parton a helye, amikor a területet hasznosítani is lehet. A helyiek, úgy tűnt, ebben is egyetértenek a polgármesterrel, csupán arra voltak kíváncsiak, mi lesz a területen. Ezt azonban még a polgármester sem tudja, egyelőre ugyanis nincs befektető.
A legtöbben amit aggódnak, hogy a teljes part menti részt beépíti az önkormányzat. Ruzics erre azt mondta:
Én nem akarok olyan helyen élni, mint Balatonfüred. Nem szeretnék olyan Balaton-partot, amelyik végig be van építve.
A helyiek a szállodák körüli parkolás témáját is feszegették, de erre nem érkezett egyenes válasz, úgy fest, a polgármester sem tudja még, hogyan lehet majd az újrainduló szállodák környezetében megoldani a parkolást.
Tóth Gergely – aki keszthelyi lakosként mutatkozott be, a polgármester viszont ellenzékinek nevezte – egy petíciót olvasott fel, ebben az szerepelt, hogy a tervezett fejlesztések ellentétesek a turizmusfejlesztési stratégiával. Kende Gusztáv arról beszélt, hogy a Balaton szálló épületét ebben a formában már nem lehet rentábilisan működtetni, így szerinte az alapterületét meg fogják növelni a tulajdonosok.
Hányadék
– mondta egy keszthelyi lakos a tájékoztató vége felé kivonulóban. Dósa Zsolt helyi képviselő stílusát nehezményezte, aki szerint a helyiek nem kellő szakértelemmel szóltak hozzá a témához. Dósát nem zavarta meg a távozó nő, azt mondta, fejlesztések kellenek, így lesz adóbevétel. És mivel a fórum végén már a fák helyes metszéséről beszéltek, a polgármester berekesztette a tájékoztatót.
Az Azonnalinak adott interjút Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Parragh az interjúban többek között arról beszélt, hogy nem tartja eredményesnek az Audi-sztájkot, mert a túl nagy béremeléssel megbillen a térség egyensúly és a gyár esetleg a beszállítókon spórolja meg a megnövekedett bérkiadásokat.
Arra a kérdésre, hogy Magyarországnak a térségben ki a legnagyobb ellenfele, azt válaszolta, hogy
Szégyenletes, de lassacskán Románia.
Kiemelte, hogy messzemenőkig támogatja Palkovics László innovációügyi minisztert az MTA kutatóintézeteinek megszüntetésében, mivel
az MTA-ban mindig csábulnak az alapkutatás irányába. Ott nem a kutatási eredmény fizikai megvalósítása a cél, hanem valami nagy dolog felfedezése, amire meg mint ország vagyunk picik.
Véleménye szerint a magyar üzleti életben nem több és nem kevesebb az összefonódás – például Tiborcz István, a miniszterelnök veje személyében – mint tőlünk nyugatra vagy keletre. A kényelmetlen összefonódások kapcsán szóba került Orbán Viktor magángépen reptetése is, Parragh reakciója szerint ez nem sokban különbözik attól, mintha valaki a saját autóján vinne el valakit a sarokig. Arról is beszélt, hogy a sajtóból úgy tűnik, hogy megvásárolt honvédségi repülőket kormánygépnek hasznáják, azonban a magyar társadalom túlságsan prűd, hogy nyilvánosan felvállalhassák ezt.
Rákérdeztek arra is, mi a véleménye Mészáros Lőrincről. Szavai szerint:
Nekem ez nem dolgom, nem ismerem őt. De a piacon az a hír járja róla, hogy ami munkát elvállal, azt megcsinálja, az adót befizeti, az alvállalkozóit kifizeti, és körülveszi magát az adott területen profi szakemberekkel.
Hosszú interjút adott az AzonnalinakParragh László, az Iparkamara elnöke, Orbán Viktor régi tanácsadója gazdasági és oktatási ügyekben. Parragh nem volt szégyenlős, és minden rázósabb kérdésre is válaszolt. Ezek az interjú legjobb mondatai:
Audi-sztrájk
Bérfelzárkóztatás kell, ennek keretében viszont össze kell hangolni a termelékenységnövekedést azzal, hogy az állam képes legyen lemondani a járulékbevételek egy részéről.
A tizennyolc százalékos bérnövekedés egyetlen év alatt nagyon komoly károkat okoz. A győri térségben több cég jelezte, hogy a következő egy hónapon belül be fognak zárni emiatt a nagy bérnyomás miatt.
A sikeres sztrájk után sokan lépnek be az Audi-gyár szakszervezetébe. Az érdek-képviseleti vezetők szerint a nagy konföderációk aligha lesznek sikeresek, a vállalati sztrájkokban viszont van potenciál. Az általános sztrájk illúzióját pedig jó lenne elfelejteni. Interjú.
Gazdasági helyzet
Láthatták, hogy tavaly milyen mértékben nőtt a reálbér, a fogyasztás, hogy milyen mértékben romlott a külkereskedelmi mérleg. Ennek szerintem az államnak elébe kellett volna mennie.
A visegrádiaktól szakadunk le, a románok jönnek föl ránk. Szégyenletes, de lassacskán Románia Magyarország régiós vetélytársa.
Ha a számokat nézzük, egyértelmű, hogy nem volt sikeres az ukrán vendégmunkások Magyarországra csábítása állami támogatással.
Abban nagyjából közmegegyezés van Magyarországon, hogy keresztény gyökerű és fehér bőrű munkaerőpótlást keresünk. Lehet, ez egyszerűsítés, sokat is szidtak emiatt a mondat miatt.
Európa központja elszívja az erőforrást Európa perifériájától. Csak részmegoldás egy sokkal erőteljesebb kompenzáció, amivel most pont ellentétes irányba tartunk.
Abszolút egyetértek a túlóratörvénnyel, de nem tartom jól előkészítettnek, és néhány pontján kellően átgondoltnak.
Bán Zoltán, a Portfolio.hu gazdasági hírportál tulajdonos-vezérigazgatója (b) átveszi a magyar sajtó kategória Prima Primissima Díját Csányi Sándortól, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnökétől, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatójától (j) a fővárosi Müpában rendezett díjkiosztó gálaesten 2018. december 7-én. Középen Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
Oktatás, kutatás
Kutatásban egy cégnél kell egy olyan alapképesség, amire lehet építeni a kutatást. Magyarországon nagyon szűk az a vállalkozási kör, ahol ez megvan.
A kutatás alapjai hiányoznak.
Nem véletlen, hogy az MTA-ban mindig csábulnak az alapkutatás irányába. Ott nem a kutatási eredmény fizikai megvalósítása a cél, hanem valami nagy dolog felfedezése, amire meg mint ország vagyunk picik.
Messzemenőkig támogatom az MTA kutatóintézeteinek megszüntetését.
Mi az, hogy hasznos? Egy szereplő tudja ezt megmondani: a piac.
Politika és üzlet
A politika mint szabályozórendszer befolyásolja az üzlet működését. Ilyen értelemben nem lehet ezeket elkülöníteni.
Nem több és nem kevesebb az összefonódás, mint tőlünk nyugatra vagy keletre.
Tegyük fel, hogy magángéppel járok, és elviszek magammal akárkit. Ez mennyiben különbözik attól, mintha autóval elviszem a sarokig?
Jelenleg – túl azon, hogy szegény Demján Sándor meghalt – egyértelműen Csányi Sándort tartom a legtehetségesebb vállalkozónak.
A piacon az a hír járja Mészáros Lőrincről, hogy ami munkát elvállal, azt megcsinálja, az adót befizeti, az alvállalkozóit kifizeti, és körülveszi magát az adott területen profi szakemberekkel.
Szerencséje van az országnak, hogy volt nyolc év stabilitás. Remélem, ez így marad később is.
Nekem soha nem volt állami megrendelésem.
Én még a sebességhatárt túllépve sem vezetek. Pedig van egy-két olyan autóm…
Kormányzati ambícióm pedig nincs.
Kicsit belefásultam abba, hogy egy csomó ember anélkül, hogy ismerne, szid engem. Talán azért, mert támogatom ezt a kormányt – ámbár Medgyessyt is támogattam, sőt az elején még Gyurcsányt is –, talán mert nem vagyok neki szimpatikus.
A Mészáros Lőrinc érdekeltségéhez tartozó 4iG 900 milliós megbízáshoz jutott a MÁV INKA2 projektjében. A 4iG Nyrt. nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződést a DXC Technology Magyarország Kft.-vel, a projekt fővállalkozójával a MÁV INKA2 projektjének keretében gördülő állomány-, és humán erőforrás tervezési és vezénylési rendszer, továbbá adattárház és riporting rendszer megvalósítására.
Az IT-vállalat közleménye szerint a projekt célja a MÁV hatékonyabb működésének biztosítása, informatikai alkalmazásainak konszolidációja. A szerződés értéke 900 millió forint plusz áfa. A projekt európai uniós forrásból valósul meg.
Az Index emlékeztet arra, hogy Homolya Róbert, a MÁV-elnök is megfordult tavaly nyáron azon az adriai hajón, ahol korábban Mészáros Lőrinc is pihent.
Helyreállt a pénzügyi egyensúly a Mátrai Erőműben az év végére – írja a Magyar Nemzet. A kormányközeli lappal Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke közölte, hogy tavaly 795 millió forint adózás előtti eredményt realizált a vállalat.
Mivel azonban a visontai, 16 megawatt kapacitású napelemparkot értékesítette a társaság, a létesítményért korábban kapott adókedvezményt vissza kellett fizetnie az államkasszába. Ezért “a tavalyi átalakításokkal fenntartható üzleti pályára állított vállalat” adózott eredményének sorában végül 817 millió forint veszteség szerepel – ismertették.
A 800 milliót megközelítő pozitív adózás előtti eredményre annak fényében érdemes tekinteni, emeli ki a lap, hogy az előző üzleti évet 9,1 milliárdos veszteséggel zárta a cég.
Nem mellékes: Mészáros Lőrinc érdekeltsége, az Opus Global Nyrt. többségi tulajdonába, irányítása alá került tavaly a Mátrai Erőmű
A tulajdonosváltás után kinevezett menedzsment az erőmű teljes működését újraszervezte. A tavalyi intézkedések nyomán a külfejtéses bányákból mintegy 7,8 millió tonna lignitet termeltek ki, összesen 7,587 milliárd forint értékű beruházást hajtottak végre. Ebből több mint 4 milliárd ment felújításra – írta a Magyar Nemzet.
Az erőmű pénzügyi egyensúlyának helyreállításával, valamint mert a cégvezetés idén javuló piaci körülményekre és kiegyensúlyozott működésre számít, a vállalat 11,2 milliárd forint osztalék kifizetését is tervezi.
A társaság tavaly ősszel tette közzé, hogy – a nemzeti energiastratégiával összhangban – jelentős beruházásokat tervez a megújuló energia előállításában, a rendszerszabályozásban és az energiatárolásban. A lignittüzelésű Mátrai Erőmű a 966 megawattos beépített kapacitásával Magyarország második legnagyobb erőműve. Tavaly 5353 gigawattóra villamos energiát termelt, a belföldi előállítás 17,51 százalékát – olvasható a Magyar Nemzetben.
(MTI)
Kiemelt kép: A mátrai erőmű Visonta közelében 2017. április 6-án. MTI Fotó: Komka Péter
Hétfőn Orbán Viktor jelenlétében adták át a Viresol Kft. búzafeldolgozó üzemét, a miniszterelnök Facebook-oldalán is megemlékezett az eseményről. Az átadón Mészáros Lőrinc is felszólalt, akinek az érdekeltségébe tartozik az említett cég.
A 168 Óra az Echo TV hétfő esti híradója alapján azt írja, Mészáros többek közt azt mondta, a gyár egy csodálatos beruházás.
Tehát persze jó könnyen pénzt keresni, de azért mi szeretünk megdolgozni a pénzért, a profitért
– közölte Magyarország leggazdagabb embere.
A Viresol visontai üzeme egyébként 700 embernek ad munkát, évente 2500 tonna búzát dolgoznak fel benne.
Kiemelt kép: A visontai búzafeldolgozó átadása. Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Villámgyorsan átrendeződtek az erőviszonyok a TV2-ben Andy Vajna halála után. A tévécsatorna irányítása Vajnáé volt addig, aztán négy nappal a január 20-i halála után rendkívüli közgyűlést tartott a TV2 Média Csoport Zrt. De nem a tévé székházában, nem is a Vajna-tulajdonú vállalatok Rákóczi úti főhadiszállásán, hanem a Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek egyik központjában, az Andrássy út 59-ben – derítette ki a Válasz online a friss cégbírósági iratokból.
Ott pedig a Mészáros köréhez sorolt emberek megkaparintották az irányítást. Vajna helyett az igazgatóság egy másik tagja, az Echo Tv vezéreként is működő Vaszily Miklós lett a TV2 elnöke – írják. „A megújult igazgatóság tagja lett továbbá a Mészáros-féle tőzsdei cégek jogi képviseletét ellátó Kertész Tamás József, valamint a felcsúti expolgármester érdekeltségeivel régóta szimbiózisban működő Duna Aszfalt Kft. ügyvédje, Czira Szabolcs Sándor – aki nem mellékesen az útépítő céget birtokló Szíjj László veje.” És maradt az igazgatóság tagja a szintén Mészáros-lekötelezettként emlegetett Barna Zsolt.
Négy ember pedig a Vajna-vonalhoz tartozik a portál írása szerint. „A csatornavezér Dirk Gerkens, a vele örökkön-örökké együtt mozgó Rákosi Tamás, valamint Horváth Balázs, a Rogán Antal–Habony Árpád-féle kommunikációs élcsapathoz kötődő ügyvéd maradt az igazgatóság tagja. Továbbá – talán a végtisztesség jegyében – beülhetett még újoncként a TV2 irányítói közé Andy Vajna állandó cégtársa, az amerikai illetőségű Samuel R. Falconello.”
Szóval 4:4, de az igazgatóság elnöke Vaszily, ő pedig, említettük, Mészároshoz húz a róla elterjedt hírek szerint.
Nettó 3,39 milliárd (bruttó 4,4 milliárd) forintért újítja fel és építi át az egykori Raoul Wallenberg Szakközépiskola épületét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára (NKE) a januárban Mészáros Lőrinc tulajdonába került ZÁÉV Zrt. – derül ki a 24.hu. birtokába került, február 12-én aláírt szerződésből. A ZÁÉV a megbízást nyílt eljárásban nyerte meg.
A milliárdos állami megrendelésekkel bőságesen ellátott cég az épület belső felújításának keretében az oktatási funkciót átalakítja, a fűtést és az informatikai rendszereket teljesen kicseréli. (A szerződés itt található .pdf-ben).
A ZÁÉV már azelőtt sok milliárd forintért vett részt a Ludovika Campus, illetve az Orczy tér felújításában, hogy a miniszterelnök barátja megszerezte volna: ők építették a komplexum lovardáját és ehhez kapcsolódóan elvégezték az Orczy park átépítését 2,99 milliárd forintért.
A mostani projekt azért különleges, mert ez az első olyan milliárdos közbeszerzés, amit a ZÁÉV már Mészáros-cégként nyer el. Nagyságrendileg viszont a közelében sincsen az Új Nemzeti Múzeum kivitelezésének, amit a ZÁÉV a Magyar Építők Zrt.-vel szerzett meg tavaly év végén: a 25,6 milliárdos üzletet a cég még Peresztegi Imre érdekeltségeként húzta be, de a Mészáros-birodalom darabjaként végzi el.
Csak a tanulók és a zöldek háborogtak
A kormány 2012-ben úgy döntött, hogy az azévben alakuló Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) karait egyetlen területre kell rendezni. Egy kormányhatározattal az NKE-nek juttatták az Orczy-kertet, amit szép lassan körbeépítenek a Ludovika Campus épületeivel Magyarország eddigi legnagyobb campusfejlesztési programjaként.
A központosítás egészen addig simán ment, míg 2015-ben be nem jelentették, hogy az NKE-nek szüksége lesz a Raoul Wallenberg Szakközépiskola épületére is, ahonnan csaknem ezer tanulónak és több száz tanárnak kellett költöznie. Budapest egyetlen egészségügyi, szociális és pedagógiai képzést biztosító szakközépiskolájának az volt a pechje, hogy műemléki védettségű székhelye a Ludovika téren állt, azt pedig az akkor még az NKE Ménesi úton székelő Közigazgatás-tudományi Karának nézték ki. Bár az épület megtartásáért demonstrációt tartottak, a költözést nem tudták elkerülni, a Raoul Wallenberg Szaközépiskolát pedig a VI. kerületi Rippl-Rónai utcába helyezték át.
Nemcsak ők vesztettek, hanem a környék fái is. A hvg.hu korábbi cikke szerint a Ludovika Campus Projekt munkálatainak kezdetén, 2013 októberében 131 fát vágtak ki, 2016 júniusában pedig újabb 146-ot távolítottak el, összesen pedig a négyszázat közelíti az építkezések miatt kivágott fák száma. A lapnak Jakabfy Tamás józsefvárosi LMP-s képviselő azt mondta, több kisebb fakivágási hullám is volt, amik nem kaptak nyilvánosságot. A projekt keretében ugyan nőtt a zöldfelület nagysága, mert korábban nem használt területeket is bevontak a fejlesztésbe, azonban a park 2000-3000 egyedesre becsült faállománya jelentősen lecsökkent. A park és a környék állapotát, illetve a zöldterület csökkenését jól mutatja, ha a Google Earth 2011-es és 2018-as képeit összehasonlítjuk:
Bár az ígéret szerint a campusfejlesztésből a lakók is profitálni fognak, egyre inkább úgy tűnik, hogy a Ludovika Campus egy olyan gigaberuházás, amivel csak a NER kedvenc államigazgatási intézményének akarnak kedvezni. A környék lakosságát egyre inkább elszigetelik az Orczy-kerttől, nemcsak az egyre szaporodó épületekkel, hanem hebehurgya döntésekkel is. Tavaly februárban egyik napról a másikra zárták le a park szinte egészét a lakosság elől, egy rossz állapotú, 300 méteres futószakasz meghagyásával. Ez még az egyébként fideszes vezetésű józsefvárosi önkormányzatnál is kihúzta a gyufát és a 444.hu cikke szerint a kéviselő-testület felkérte az NKE-t, hogy az Orczy park rekonstrukcióját úgy ütemezzék, hogy ne legyen olyan időszak, amikor a park rekreációs területének egésze a közönség előtt zárva tart.
A hvg.hu szúrta ki a Facebookon Magyarország első, politikusok portréját tartalmazó színezőkönyvét. Az egyszerű ötlettel szuper piaci rést találtak a készítők, valószínűleg sokan csapnak le majd a füzetre, melyet stresszoldó színezőként hirdetnek.
A Mészáros Lőrinc tulajdonába tartozó ZÁÉV 4,7 milliárd forintért építi meg az UTE új jégcsarnokát Budapesten – írja a 444. Ez a tervezett ár duplája, eredetileg ugyanis 2,2 milliárd forintra becsülték a költségeket a pályázat kiírói.
A napokban egy másik, hasonló léptékű megbízást is elnyert a ZÁÉV: Nettó 3,39 milliárd (bruttó 4,4 milliárd) forintért újítja fel és építi át az egykori Raoul Wallenberg Szakközépiskola épületét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára.
Nem molyolt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) piaci hatásvizsgálattal, két nap alatt eldöntötte, hogy nincs gond azzal, ha a Mészáros-klán egy újabb céget kebelez be, olyat, amelyik történetesen 50 milliárd forint árbevételt tervezett 2018-ra. Eddig sem akadékoskodott a Juhász Miklós vezette hivatal, és most a felettébb gyorsan növekvő, állami megrendelésekkel jól eleresztett építőipari vállalkozás, a ZÁÉV Építőipari Zrt. megszerzése elé sem gördített akadályt.
A Puskás Stadiontól a kormány médiaholdingjáig
A Magyarország első számú milliárdosa, Mészáros Lőrinc és felesége tulajdonában álló Talentis Group Beruházás-szervező Zrt. január 21-én jelentette be a versenyhivatalnak irányításszerzését a Pannon Speed Pro Vagyonkezelő Zrt. felett, és rögvest, 23-án meg is kapta a hatósági bizonyítványt arról, hogy szabad az út a fúzió előtt. A cégbejegyzés szerint Peresztegi Imre ZÁÉV-vezér tulajdonában álló vagyonkezelő több építőipari vállalkozásban érdekelt, de közülük csak a legnagyobb, a ZÁÉV igazán érdekes. Ez a társaság közpénzes építkezések közbeszerzésein rendkívül sikeres, olyan óriásmegrendelések részese, mint a lassan 200 milliárd forintosra kerekedett új Puskás Ferenc Stadion és a 40 milliárd forintos zalaegerszegi járműipari tesztpálya beruházása. Amúgy az egyik leggyorsabban növekvő építőipari vállalkozás, forgalma 2016-ban 15 milliárdnál, 2017-ben már 35 milliárdnál tartott, 2018-ra pedig újabb ugrást, 50 milliárdos árbevételt tűzött ki célul. Ez már bőven eléri a versenyhivatal ingerküszöbét, hiszen 15 milliárd forint árbevétel felett be kell jelenteni a fúziót.
A Talentis Groupnak ugyan nincs ehhez fogható mérlege, de azért a 2017-ben nyilvántartott 4,3 milliárd forint befektetett eszköze és közel félmilliárdos nyeresége nem elhanyagolható. Nem beszélve arról, hogy rajta keresztül vásárolt meg Mészáros egy egész sor médiacéget és rögvest a Liszkay Gábor-féle médiaholdingnak ajándékozta a teljes médiacsomagját. Ettől még a Talentis Grouphoz közelebb áll az építőipar, legalábbis főprofilja a cégdokumentáció szerint épületépítési projektektszervezés.
Az új Puskás Ferenc Stadion makettje Fotó: Kovács Tamás / MTI
Százmilliárdos csoport sejlik fel az építőiparban
A Mészáros famíliának amúgy bőven vannak építőipari cégei, tavaly áprilisban már egy vagyonkezelőt – a Mészáros Építőipari Holding Zrt.-t – is gründolt a felcsúti házaspár a vállalkozások összefésülésére. Ide tartozik a Mészáros és Mészáros Kft. (ez 2017-ben majdnem 20 milliárd forint árbevételt ért el), az R-Kord Kft. (36 milliárd), illetve a két cég által 2017 végén létrehozott vasútépítő, az RM International Zrt. Az R-Kordba már beolvadt tavaly a Vasútautomatika Kft., arról pedig itt írtunk, hogy másik szerzeményük, a V-Híd Építő Zrt. (23,8 milliárd forint) a Mészáros és Mészáros Kft.-vel egyesül.
Ha tágítjuk a kört, akkor a család kezében van, pontosabban Mészáros Lőrinc három gyereke közösen jegyzi a Fejér B.Á.L. Zrt.-t (10 milliárd), sőt a felcsúti főmilliárdos veje, Homlok Zsolt is beszállt a vasútbizniszbe, közvetett érdekeltsége, a Vasútvillamosító Kft. (7,3 milliárd forint), illetve a Homlok Építő Zrt. révén.
Homlok Zsolt tavaly vette feleségül Mészáros Lőrinc lányát. Ennek megfelelően jó éve volt, csak egyik cégéből 855 millió forintot vehetett ki.
Ugyan így már egy közel 100 milliárd forint forgalmú csoport képe bontakozik ki a 2017-es adatok alapján, a versenyhivatal úgy találta, hogy semmilyen vizsgálatra nincs szükség, mert nyilvánvaló, hogy az összefonódás nem eredményezi az érintett piacon a verseny jelentős mértékű csökkenését. Mivel nem rendeltek el versenyfelügyeleti vizsgálatot, azt sem kellett közölni, hogy a fuzionáló cégeknek mekkora a piaci részesedésük, milyen hatással jár a konkrét felvásárlás, de azt sem, milyen érdekkör részévé válnak. Magyarul
a versenyhivataltól hiába vártuk, hogy felvázolja Mészáros Lőrinc cégbirodalmát.
Pedig szakértők szerint szerteágazó érdekeltségei, a több száz vállalkozásból álló cégháló és a cégvagyon mérete miatt már egy ideje minden újabb bevásárláskor portfólióelemzést kellene végezni.
A teljes céghálót kellene megvizsgálni
Nem egyszerűen azt kellene vizsgálni, hogy a konkrét fúzió után az építőipar piacából hány százalékot hasít ki a ZÁÉV-vel felturbózott Talentis, hanem a család összes érdekeltségét figyelembe kellene venni. Az összes részesedésüket kellene összeadni, illetve azt számba venni, hogy mire terjed ki az irányítási joguk, – papíron – hol játszanak meghatározó szerepet, azaz hol döntenek maguk, illetve nem lehet nélkülük dönteni stratégiai kérdésekről.
Ilyen vizsgálatnál a versenytársak véleményét is ki kellene kérnie a GVH-nak, hogy a fúzió nyomán milyen hatást várnak, például várható-e áremelés vagy a választék szűkülése. De nemcsak a konkurensek számítanak, az adott vállalkozás lehet vevő, illetve eladó pozícióban is, ebből a szemszögből is vizsgálni kellene a fúzió hatását. A Mészáros-klán esetében még cifrább a helyzet, mert több száz vállalkozásával egész sor ágazatban jelen van, az építőiparon kívül a pénzügyi szektorban, az idegenforgalomban, az ingatlanpiacon, az energetikában és az agráriumban egyaránt.
Szakértők szerint a kölcsönhatások miatt a különböző ágazatokban meglévő érdekeltségeket is figyelembe kellene venni a versenyhivatali eljárás során. Olyan gazdasági ereje van már a magyar gazdaságon belül a Mészáros Lőrinc neve alatt futó hálózatnak – a Forbes tavaly év végén több mint 380 milliárd forintra becsülte a leggazdagabb magyar vagyonát –, hogy valószínűleg csak
kötelezettségvállalással lenne szabad engedni újabb cégfelvásárlást. Azaz csak akkor vehetne újabb vállalatot, ha megválik valamely másik, szektorbeli érdekeltségtől.
Simicska és Nyerges nyomdokában
Ami konkrétan a Záév-bevásárlást illeti, a piacon nagy meglepetést nem okozott a fúzió, mivel eddig is a Mészáros-birodalomhoz tartozó vállalkozásnak tekintették. Az akciót amolyan profiltisztításként értékelik, amelynek során Mészáros üzlettársához, a Duna Aszfaltot tulajdonló Szíjj László fennhatósága alá kerülnek az út- és vasútépítésben fontos cégek, Mészároshoz pedig minden egyéb építőipari profil, különös tekintettel a magasépítésre.
Szíjj László Fotó: Marjai János/24.hu
A külvilág számára úgy jelenik meg, mintha Szíjj László és Mészáros Lőrinc két önálló oligarcha volna, de az építőiparban úgy tartják, csak annyira állnak külön, mint annak idején Simicska Lajos és Nyerges Zsolt. A céghálóban a végső tulajdonost sokszor nem is láttuk, a Simicska-féle vagyonátadás után vált csak világossá, kinek a nevén volt a vagyon. Ehhez hasonlítják a Szíjj-Mészáros duónál is a leosztást.
A feladatok gigantikussá nőttek az út- és vasútépítésben, sok tízmilliárdos projektekhez kell kivitelező formáció. Üzemhatékonysági szempontból ezt így lehet megcsinálni – magyarázta a fúziót és a profiltisztítást az egyik nagy építőipari cég magát megnevezni nem kívánó vezetője. Néhány évvel ezelőtt éppen fordított volt a trend, kisebb cégek, néhány milliárdos forgalmú társaságok bukkantak fel a közbeszerzéseken, akkor az volt a mondás, hogy sok cégre van szükség, hogy úgy nézzen ki, mintha verseny volna. A szétaprózottság azonban mostanára akadállyá vált, és a harmadik Fidesz-kétharmad után mintha elmúlt volna a szemérmesség maradéka is, nyíltan jelennek meg a tőkeerős nagy formációk. Vannak olyan elmélet is a piacon, hogy a médiában lejátszódott mutatványhoz hasonlóan a vagyonkezelőknek a közösbe kell majd dobniuk az építőipari cégeiket, és ebből akár egy tőzsdei monstrum is kikerekedhet.
A G7 összegyűjtötte azokat a legalább 1 milliárd forint értékű cégvásárlásokat, amelyeknél az állam vagy valamely – jellemzően fideszes vezetésű – önkormányzat volt a vevő. Számításaik szerint már a 2000 milliárd forintot közelíti a 2010 óta cégvásárlásokra elköltött összeg.
A csaknem 2000 milliárd forint több mint 90 százalékát a központi költségvetés állta, ehhez képest a reprivatizációs bevétel soron egyelőre 50 milliárd forint szerénykedik.
A legutóbbi szerzemény az Ózdi Acélmű öntöde, amit február elején 30 millió euróért vásároltak meg. A Mol ötödének megszerzése közel 600 milliárd forintba került, ezzel ez a legtöbbe kerülő állami vétel. Az ötödik legnagyobb hazai pénzintézetet, az MKB-t 17 milliárdért vette meg az állam, majd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által végzett szanálás során megtámogatta 32-vel, végül eladta 37 milliárdért. A lap szerint enyhén szólva zavaró, hogy rengeteg kanyar után jórészt Mészáros Lőrinc és Szijj László lett a bank tulajdonosa. A pénzintézet manapság nagy lendülettel hitelezi a kormányközeli üzletembereket.
