Két tőzsdei céget is felfüggesztettek a Budapesti Értéktőzsdén. Nem lehet kereskedni az informatikában utazó 4iG Nyrt. és a Mészáros-birodalomhoz tartozó Opus Global Nyrt. részvényeivel sem, figyelt fel rá az Index.
A portál úgy véli, köze lehet egymáshoz a két felfüggesztésnek, és esetleg komoly bejelentés következhet. Vélhetően a tőzsdezárás után kap majd magyarázatot a piac arra is, hogy az elmúlt három hónapban – ismertté vált pozitív hír nélkül – miért emelkedett a 4iG részvénye 2200 forintról 3860 forintig.
A 4iG több komoly informatikai vállalkozást tömörítő, 400 főt foglalkoztató cégcsoport, tavaly 16,9 milliárdos forgalmat realizált, de az elmúlt két üzleti évében veszteséges volt. A cég érintett volt a Microsoft hatalmas korrupciós botrányában is. A cégben pár hétig volt vezérigazgató az a Sagyibó Viktor, aki 2012 és 2016 között a Microsoft kormányzati üzletági igazgatója volt. Éppen botrány miatt menesztették. Később Sagyibó a Miniszterelnökségen lehetett miniszteri biztos.
A botrány komolyabban nem rázta meg a 4iG életét, sőt, mint azt az elmúlt hónapokban tapasztalni lehetett, az árfolyam még szárnyalt is.
Nemcsak Mészáros Lőrinc kezei között válik minden arannyá, hanem a veje, Homlok Zsolt érdekeltségei is megtáltosodtak. Cégei 2017-es mérlegeiből az látszik, hogy apósa nyomdokában halad: a frissen alapított vállalkozását máris több száz millió forintos árbevétellel pörgeti, a veszteségesből pedig nyereségeset varázsol. Mindez kevesebb, mint két év termése, vagy inkább az utóbbi egyé, amióta összeházasodtak Mészáros Lőrinc középső leányával, Ágnessel.
Homlok Zsolttal 2016 szeptemberében fordult meg a világ, akkor menesztették a Swietelsky Vasúttechnika Kft. ügyvezetői posztjáról, és azután indult el a vállalkozói karrierje. Hogy a váltásban mennyi szerepe volt Mészáros Lőrincnek, nem tudhatjuk, de az biztos, hogy a felcsúti milliárdossal a vasúttechnikai cég topmenedzsereként is volt alkalma együttműködni, hiszen a Homlok vezette cég kapott megbízást a felcsúti kisvasút építésére, a dél-balatoni vasút 100 milliárd forintos megaberuházásában pedig konzorciumi társa volt Mészáros cégének, az R-Kord Kft.-nek.
Menesztése után, mindjárt 2016 novemberében megalapította saját vasútépítőjét, a Homlok Zrt.-t, majd tavaly nyáron bevásárolt egy csehországi cégbe, 600 ezer cseh korona tőkét emelve, és ezzel többséget szerzett a Vasútvillamosító Kft.-ben (Vasútvill). De a Mészáros-klánnal is közösködik, a tavaly december végén alapított RM International Zrt.-ben az igazgatóság tagja Mészáros nagyobbik leányával, Beatrix-szal együtt. A szekér gyorsan megindult, a Homlok Zrt. még egy éves sem volt, amikor konzorciumi tagként elnyert egy 5,5 milliárdos munkát a MÁV Zrt.-től, a kisvárdai vasútállomás és környezete fejlesztésére. A projektből jutott az apósnak is, Mészáros cégét, az R-Kordot bevonták alvállalkozóként. Legutóbb pedig közösen nyert az após és veje, azaz a Vasútvill és az R-Kord, de már egy jóval nagyobb, 23 milliárdos darabot az észak-balatoni vasútfelújításból.
A Homlok-cégek közül a leglátványosabban a Vasútvill teljesített tavaly: 7,3 milliárd forint árbevételt ért el az előző évi 3,1 milliárd forint után, a 676 millió forintos veszteséget pedig 1,8 milliárd forint nyereségbe fordította. A mérlegbeszámoló szerint 1,14 milliárd forint osztalék kifizetését javasolta az ügyvezetés. Az Opten adatbázisa alapján a Vasútvill 100 százalékos tulajdonosa a Csehországban bejegyzett Rafinanz Promotion CZ s.r.o., utóbbiban 75 százalékot birtokol Mészáros veje a cseh cégjegyzék szerint, ennek alapján
855 millió forintot vehet ki a cégből Homlok Zsolt.
A társaság szakterülete vasúti felsővezeték villamosítás, saját kivitelező csapata mellett gyártókapacitással is rendelkezik a kivitelezéshez szükséges speciális anyagok egy részének előállítására – írják magukról a múlt évről szóló beszámolóban.
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A kizárólag vasútépítéssel foglalkozó, 2016 novemberében alapított Homlok Építő Zrt., amelyben 85 százalékos tulajdonos Homlok Zsolt, ugyancsak jól kezdett. Működése első teljes évében mindjárt 650 millió forint bevételt könyvelt el és 45 millió forint nyereséget ért el. Ebből egyelőre nem fizetett osztalékot.
Az építőipari nagyágyúk között jegyzett V-Híd Zrt.-ben is megvillant Homlok Zsolt egy pillanatra, mielőtt a céget teljesen a nevére vette volna a „Mészáros-csoport”. A 2015 nyarán alapított cég eredetileg Apáthy Endre érdekkörébe tartozott, létrehozását akkoriban az amúgy kiterjedt Híd-csoportban a munkamegosztással, illetve új beruházással magyarázták. A V-Híd 2016-ban még 2 milliárd forint bevételt sem könyvelt el, tavaly viszont már 23,8 milliárd volt a forgalma és csaknem 1,5 milliárd forint nyereséget produkált. De már új tulajdonosoknak: a múlt év végén a részvények 90 százaléka Sárváry István, 10 százaléka pedig a Properitus Vagyonkezelő Kft. kezében volt. Utóbbi idén február 8. óta Homlok Zsolté.
Milliárdos közbeszerzési trófea után vagyonkezelő cége lett Homlok Zsoltnak.
A Gazdasági Versenyhivatalhoz néhány nappal később, február 14-én érkezett a bejelentés egy újabb tranzakcióról, aminek az volt a célja, hogy a Mészáros-csoport a részvények 100 százalékának megvásárlásával egyedüli irányítást szerezzen a V-Híd Építő Zrt. fölött – így szólt a közlemény. Az ügylet résztvevőiként Mészáros Lőrincet és feleségét, Kelemen Beatrixot jelölték meg. A V-Híd Építő Zrt. vasúti pálya építést és -korszerűsítést végez, ahogy a Mészárosék több cége is, de a versenyhivatal bő egy hét után úgy döntött, nem kell vizsgálódnia, a piaci versenyt nem torzítja a fúzió. Jóllehet a V-Híd, ahogy a Zoom.hu megírta, nem jelentéktelen piaci szereplő, a közelmúltban összesen mintegy 200 milliárd forintnyi közbeszerzésen nyert konzorciumok tagjaként.
A V-Híd tehát akadálytalanul került Mészárosékhoz, és mintha sok minden nem is változott volna: az addigi tulajdonosok közül Sárváryt március elején törölték, de vezérigazgatója maradt a V-Híd-nak, sőt március 26. óta az egyik ügyvezetője a Mészáros és Mészáros Kft.-nek. A Properitus 10 százaléka pedig nem oszt nem szoroz, mindenképpen a családban maradt.
A Privátbankár elemzése szerint a Budapesti Értéktőzsdén (BUX) leengedtek a Mészáros-papírok a kezdeti lelkesedés után, ami az Opus tegnapelőtti felfüggesztésekor jelentkezett. A cégbirodalom különböző alapjai a 4iG tőzsdei cégben szereztek többséget, árát fel is húzva arra a szintre, vagyis 4 ezer forintra, melyet a cég elnevezése is sugall.
A papírra ma kötelező vételi ajánlatot tett az Opus és a Konzum két alapja 2942 forinton, de a befektetők egyelőre kevéssel 4 ezer forint alatt is veszik a papírt. A lap szerint feltehetően ugyanazt a trükköt látjuk, amit már a cégbirodalom korábbi ajánlatainál is, miszerint nem akarják az ajánlat sikerét, vagyis mindenképpen tőzsdén akarják tartani az új szerzeményt.
A befektetők ma nem lelkesek az eddigi csoporttagokat illetően: a Konzum két százalékkal esik 3200 forintig, az Appeninn 1,7 százalékkal 638 forintig, az Opus pedig ugyan pluszban van 709 forinton, de a felfüggesztés utáni lelkesedésben 730 felett is járt az ár.
1,3 milliárd forintos munkára szerződött Mészáros Lőrinc vasúti cége, az R-Kord Kft. a GYSEV Zrt.-vel. A közpénzes megrendelésekkel jól ellátott R-Kord a Porpác-Csorna szakaszon végzi el a vonal- és erősáramú kábel cseréjét, illetve a lejárt közmű- és közútkeresztezési engedélyek megújítását, amelyekhez terveket is készít. Nem mindent saját maga, legalábbis az eredményhirdetésben 37 százalék erejéig valószínűsítik – közelebbről meg nem nevezett – alvállalkozók, illetve harmadik személy bevonását.
Az Európai Unió Lapjában megjelent hirdetmény szerint a beruházás becsült értéke 1,4 milliárd forint volt, 100 millióval ajánlott alá a Mészáros-birodalom tagja. A szerződést nyílt eljárásban pályáztatták, Mészárosék mellett ajánlatot tett a TÁVTÉK Kft. és a VASI FULL-TÁV Kft.
Szerdán számoltunk be róla, hogy Mészáros Lőrinc a frissen a milliárdosok szűk csoportjába csöppenő vejével, Homlok Zsolttal nyert el egy méretes közbeszerzést, éppen az R-Kord Kft.-vel:
Mészáros Lőrinc lassan követhetetlen nagyságúvá duzzadt vállalatbirodalmának egyik fő cégét alaposan felhizlalták az uniós pénzek: tavaly a forgalmát és a nyereségét is megduplázta.
A vasúti biznisz pedig egyre kacifántosabb utakon hoz egyre többet a felcsúti klánnak:
Változatos folyamatok zajlottak tavaly Mészáros Lőrinc borászati cégeinél. A 89 és 111 milliós fejlesztési hitelt törlesztő Badacsony Pincészet és Tihanyi Borászati Kft.-knél az átlagos dolgozói létszámot 9-ről egyre, illetve kettőre csökkentették, és csökkenő árbevétel mellett veszteséget mutattak ki. Közben a Canter Borház az egyik legjobb eredményt felmutató társaság lett, és a korábbi 16 milliós veszteséget tavaly több mint 4 milliós nyereségbe sikerült átfordítani.
Az Mfor úgy véli, minderre magyarázat lehet, hogy a cégközlönyben megjelentek szerint a két céget Mészárosék beolvasztják a harmadikba, a Canter Borház Kft.-be.
A hvg.hu cikke szerint másfél éve várnak a vadászok Bélmegyeren arra, hogy végre vadászhassanak a saját területükön, ahonnan Mészáros Lőrinc fia kiszorította őket. Hárman pert indítottak ellene, első fokon a javukra döntött a bíróság, de a jogerős ítéletet ma sem hirdették ki.
A három bélmegyeri gazda szerint egy két évvel ezelőtti földtulajdonosi közgyűlésen jogszerűtlenül vették el tőlük a vadászati jogot. Ráadásul úgy, hogy még a saját földjeiken sem lőhetnek azokra a vadakra, amelyeket az előző időszakban ők hizlaltak fel.
Mészáros Lőrinc fia időközben egy vadásztársaságot alakított, sőt a Hidasháti Mezőgazdasági Zrt-ben is apja örökébe lépett. A cikk szerint mivel Mészáros ügyvédje fellebbezett, nem emelkedett jogerőre az elsőfokú ítélet, pedig a Gyulai Törvényszéken mindenki arra számított hétfőn, hogy jogerős ítélet lesz.
Mint írják: a bélmegyeriek alig várták a másodfokú tárgyalást, ugyanis a nem jogerős döntés után hiába szerették volna elérni azt, hogy legalább a vadászatot függesszék fel a jogerős döntésig, ez nem sikerült, Mészáros Lőrinc fia és barátai továbbra is vadászni járnak a vadban gazdag területre.
Annak ellenére nem regisztrált külföldről támogatott szervezetként a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, hogy a 2017-re érvényes bírósági beszámolója alapján húszmillió forint támogatást kapott az UEFA-tól, vagyis az Európai Labdarúgó Szövetségtől – írja a K-monitor.
Tavaly a kormány egy vitatott törvénymódosítással arra kötelezte a külföldi támogatásban részesülő civil szervezeteket, hogy a támogatás tényét tüntessék fel felületeiken. Ezt az átláthatósággal indokolták, noha a bíróság honlapján bárki által elérhető nyilvános beszámolók is alkalmasak arra, hogy az állampolgárok utánanézhessenek, milyen támogatásban részesül egy-egy szervezet. Így viszont, miközben a kormány megbélyegző kommunikációt folytat, bármiféle kontextus nélkül listázza azokat a szervezeteket, amelyeket külföldről támogatottként regisztráltak.
Több civil szervezet megtagadta a regisztrációt, károsnak és feleslegesnek tartva a törvényt. Az kevéssé valószínű, hogy a felcsúti fociakadémia is ezt a nézetet osztja, az viszont előfordulhat, hogy Mészáros Lőrincék arra hivatkozva kerülték ki a regisztrációt, hogy az sportegyesületekre nem vonatkozik. Csakhogy az akadémia alapítványi formában működik. Kibúvót jelenthet az is, hogy egyes jogértelmezések szerint csak a törvény hatályba lépése után érkezett támogatásokat kell figyelembe venni, vagyis ha 2017 elején kaptak UEFA-támogatást, úgy is értelmezhetik, hogy nem kell regisztrálniuk. (Fotó: MTI / Máthé Zoltán)
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. kedden bejelentette, hogy megvásárolja a Ligetfürdő Kft. száz százalékos üzletrészét.
Ezzel kizárólagos érdekeltségébe kerül az ország legnagyobb gyógy-, wellness- és élményfürdője, a szegedi Napfényfürdő Aquapolis, az ugyancsak szegedi Hotel Forrás, valamint két ausztriai és egy montenegrói szálloda.
A társaság célja, hogy a közép-kelet-európai régió meghatározó turisztikai befektetőjévé, illetve jelentős szállodaüzemeltetőjévé váljon. Az elmúlt fél évben végrehajtott tőkeemelésekkel közvetlenül és közvetetten 18 belföldi és öt külföldi szálloda tulajdonát szerezte, illetve szerzi meg a Konzum, ezzel együtt érdekeltségébe került a Hungest Hotels Zrt.
Orbán Viktor miniszterelnök régóta dédelgetett ötlete, hogy az OTP mellé egy másik, hozzá közelebb álló tulajdonosi kör által irányított lakossági bankot hozzon létre.
A fel-felbukkanó tervek mindig arról szóltak, hogy az integrálódó, de így is 1100 fiókkal rendelkező takarékszövetkezetek fontos szerepet játszhatnak a leendő pénzintézet létrehozásában.
Mészáros Lőrinc érdekeltségei az elmúlt egy-két évben egyre több szálon kapcsolódtak a takarékokhoz.
A Mészáros-birodalom központi tulajdonosi cége, az Opus Global Zrt. a napokban felvette igazgatósági tagjai közé Vida Józsefet, a Takarékbank Zrt. elnök-vezérigazgatóját.
Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója a Junior Prima Díjak színház- és filmművészet kategóriája ünnepélyes átadóján a fővárosi Kálmán Imre Teátrumban Fotó: Mohai Balázs / MTI
Úgy fest, belevág a kormány egy nagy, állami hátszelű gigabank összerakásába, ahogy azt banki körökben már a választások előtt valószínűsítették. Ez részben kényszer is, mivel a három éve állami tulajdonba vett Budapest Bankot (BB) idén értékesítenie kell a kormánynak a vállalása miatt, és aligha szívesen adná ki kezéből az irányítást a kormányzati kör. Sokkal esélyesebbnek tartották pár hónapja is forrásaink, hogy a BB-t a Mészáros- és Matolcsy-közelben levő MKB Bankkal és a takarékszövetkezetekkel gyúrhatják egybe. Utóbbiaknál pedig olyan mozgás indult el, amely ennek a grandiózus építkezésnek a része is lehet. Erről szerzett információkat a 24.hu.
A titkos projekt
Titokban kellett elköteleznie magát egy új, OTP-konkurens lakossági bank létrehozása mellett az összes regionális takarékszövetkezet vezetőjének. Értesüléseink szerint a menedzsereket az áprilisi országgyűlési választás előtt „kérték fel” a saját pozícióikat is veszélyeztető összeolvadás támogatására.
A 12 takarékszövetkezet topvezetőinek titoktartási kötelezettség mellett kellett nyilatkozatot tennie arról, hogy a következő hónapokban minden tőlük telhetőt megtesznek a projekt sikeréért.
Az úgynevezett Fúziós Stratégia Projekt a Takarékbank Zrt. irányításával indult, és az a végső célja, hogy a különálló takarékszövetkezetekből másfél év alatt egy, az eddigitől eltérő tulajdonlási formában működő, önálló bankot hozzon létre.
A végső összevonást a Vida József elnök-vezérigazgató irányítása alatt álló Takarékbank forszírozza, miközben a szövetkezeti önállósággal rendelkező takarékok hivatalosan egyáltalán nem erre a forgatókönyvre készülnek.
A Takarék Csoport az elmúlt években valóban nagyon komoly összevonásokon ment keresztül, három év alatt 121-ről a tizedére csökkent az önálló vidéki pénzintézetek száma.
Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete közreműködésével mára 12 regionális takarékszövetkezetbe olvasztották össze a kicsi, többnyire életképtelen szervezeteket. A talpon maradt egy tucat szövetkezetben viszont azzal számolnak, hogy a fiókhálózatok racionalizálása és a hatalmas pénzeket felemésztő közös informatikai fejlesztés után hosszú távon ebben a formában működhetnek majd.
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A Takarék Csoport 2021-ig szóló nyilvános ötéves stratégiájában egyáltalán nincs szó arról, hogy a jelenlegi szervezeti struktúra tovább koncentrálódna. Saját kalkulációik szerint – ha minden jól alakul – a korábbi veszteséges rendszerből létrehozott 12 regionális takarékszövetkezet vastagon nyereségessé válhat, és 2020-tól a tulajdonosok akár évi 20 milliárdos nyereséget is zsebre tehetnek.
Az egyelőre csak a beavatottak szűk körében ismertetett Fúziós Stratégiai Projekt ezzel szemben úgy fogalmaz, hogy
hamarosan egyetlen egységes jogi személy szervezeti keretei között kell összeolvadnia az összes szövetkezetnek, illetve, hogy 2019. december 31-re kell létre hozni egy stabil és nyereséges bankot.
A projektben azt is előirányozzák, hogy a majdani banknak olyan zártkörű részvénytársaságként kellene működnie, amely hosszabb távon biztosítja a tulajdonosok részesedésének piaci értékét. Azt azonban, hogy a szövetkezeti tulajdonból hogyan lesz majd részvénytársaság, nem részletezi a stratégia, csupán annyit hangoztat, hogy az átalakulás egyik alapelve a „szövetkezeti jelleg megtartása modern formában” lesz.
Információink szerint a Fúziós Stratégiát néhány héten belül mind a 12 takarékszövetkezet vezetőjének el kell fogadnia.
Egy gázszereléssel kezdődött a kapcsolat
Nem vagyok Mészáros Lőrinc strómanja
– nyilatkozta tavaly májusban a Takarékbank elnök-vezérigazgatója, de azt is hozzátette, hogy nagyon régi ismerősök a felcsúti milliárdossal, hiszen Mészáros még „gázszerelőmesterként” vezette be a szülei lakásába a gázt. A B3 Takarékszövetkezetet is igazgató Vida József a HVG-nek adott egy évvel ezelőtti interjújában azt állította: annak ellenére, hogy Mészárosnak milliárdos kölcsönöket adtak, és hogy a volt felcsúti polgármester érdekeltségébe került a takarékszövetkezetek teljes informatikai fejlesztését végző cég, törvényes távolságban marad tőle.
Úgy tűnik azonban, hogy Vida igyekezete a távolságtartás és a függetlenség megőrzésére már nem a régi.
A 45 éves takarékszövetkezeti vezért a napokban rendkívüli közgyűlésen vették fel a Mészáros-lányok mellé az Opus Global Zrt. igazgatósági tagjai közé. A tisztség magában nem jelent nagy anyagi hasznot, hiszen csak havi 200 ezres díjazás jár hozzá, de a befolyás óriási: az Opus Global (korábbi nevén Opimus) a vidéki lapokat és számos más sajtóterméket kiadó Mediaworks tulajdonosa, ráadásul június elején beszállt az informatikába is, miután megszerezte a jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező 4IG feletti irányítást.
Informátoraink szerint jelenleg egyértelműen úgy tűnik, hogy a legbefolyásosabb milliárdos Vida Józsefben látja azt a pénzügyi vezetőt, aki végigviheti a banképítési terveket.
Vida koránt sem egy szokványos bankár karakter. Nyilvános szereplésein, de még önéletrajzában is legalább akkora teret szentel hobbija bemutatásának, mint a pénzügyes karrierjének. Az Opus Global igazgatósági tagságához benyújtott életrajza is jelentős részben azzal foglalkozik, hogy mezőgazdasági végzettségére alapozva Bicskén saját gazdaságot alakított ki és elnöki teendőket lát el a Leonbergi Ebtenyésztők Országos Egyesületének, valamint a Magyarországi Hovawart Ebtenyésztők Országos Egyesületének élén is.
Tehát most az történik, hogy az Orbán Viktor vezette Fidesz nem hosszabbítja meg a kilakoltatási moratóriumot, minek nyomán például devizahitelbe fulladt magyar családok kerülnek az utcára, hogy aztán az Orbán Viktor vezette Fidesz betiltsa a hajléktalanságot.
Akkor most azt mondom, erre
az egyetlen logikus ellenzéki lépés a parlamentbe és a képviselői irodaházba invitálni az otthontalanokat.
Mindjárt mondom, miért, de addig menjünk szépen sorban.
Tehát a szegényekkel következetesen könyörtelen, a Mészáros Lőrincekkel következetesen bulikázó kormánypárt úgy gondolja, a fedél nélküliek otthontalansága nemzeti probléma. Az úton idáig tudunk is együtt menni, mert valóban kevés frusztrálóbb dolog van, mint azt látni, hogy honfitársaink szorulnak az utcára, a betonra, az aluljáróba, a térre, mert nincs hová menniük.
Ennek a szégyennek a megoldása, hogy otthont adunk nekik. Eső körben fogadjuk el, hogy legitim cél a közterületekről kiszorítani a szerencsétlen nyomorultakat, akik amúgy a Fidesz-világban olykor úgy vannak bemutatva mint posztmodern hobbisták, akik beerpongtorna rendezése vagy szusitekerő-tanfolyam helyett választották kikapcsolódásnak, hogy mínusz tízben egy aluljáróban megfagyasztják az ujjaikat és kukából kotort hatnapos kenyeret rágcsálnak.
Tehát lehet úgy dönteni, hogy nincs többé közterületi lét, ehhez éppen csak annyi kellene, hogy elmondjuk közben, nagyszabású szociálisbérlakás-programot indítunk, növeljük a szociális munkások számát, akiknek a fizetését megemeljük, mert a célunk az, hogy honfitársainknak legyen fedél a feje felett.
A Fidesz nyilván nem tesz semmit ezért, de cserébe szenvtelenül növeli az otthontalanok számát. Hogy kományinfó-tempóban mondjam el:
a Fidesz a nemzet szégyenére, a magyar emberek érdekeit elárulva, a bankok érdekeinek védelmében nem hosszabbítja meg a kilakoltatási moratóriumot, minek nyomán családok kerülnek az utcára.
Mármost, ebben a történetben az igazán dermesztő, hogy a Fidesz már a felháborodás képességét is régen elrabolta a társadalomtól. Merthogy most az történik, hogy tényleg nemzeti egység bontakozik ki abban, hogy mocskos hajléktalanok, miközben nemzeti nyugalom követi Mészáros Lőrinc és Tiborcz István követhetetlen gazdagodását. Hogy legvégülis teljesen természetessé válik, hogy egy rossz hitelszerződés, egy felelőtlen pénzügyi döntés, vagy éppen reális jövedelmi várakozásokra építő, de a válság miatt egész életet elsodró pénzügyi döntés miatt emberek menjenek az otthonukból ott, ahol az OLAF-jelentés szerint maffiaszerű hálózat dolgozott azon, hogy közbeszerzések nyomán milliárdos vagyona keletkezzen a kormányfő vejének.
Fotó: Marjai János / 24.hu
És ha mindez nem lenne elég, akkor elmondjuk, hogy a Fidesz részéről Bajkai István követeli, hogy alaptörvényben rögzítsék a hajléktalanság tiltását. Az a Bajkai, aki ügyvédként képviselte már Orbán Viktort meg Tiborcz Istvánt is, és állandó nyertese a közbeszerzési tendereknek. A résztulajdonában álló SBGK Ügyvédi Iroda négy konzorciumnak volt tagja, amelyek az elmúlt években 13,5 milliárd forint megbízáshoz jutottak a Miniszterelnökségtől. Vagyonnyilatkozata szerint Bajkai 2016-ban 150 millió, tavaly 72,66 millió forint osztalékot vett fel ügyvédi irodájából.
Erre a világló cinizmusra nincs jelző, ahogyan az ellenzék tehetetlenségére sem.
Hiszen miközben a Fidesz éppen a kevésbé szerencséseket ütlegeli, olyan égető kérdések tartják izgalomban a baloldalt, hogy a Párbeszédnek sikerül-e elérnie az óvszer áfájának csökkentését, illetve, hogy Tóth Bertalan MSZP-elnök lesz-e, vagy Mesterházy Attila fut be. Kétségkívül történelmi kitekintésben is páratlan a dilemma, ám esetleg némi figyelmet érdemelnének azok a kiszolgáltatottak, akikért elvileg ezek a pártok léteznek.
Ha az ellenzéki pártoknak fontos lenne, hogy a Fideszt szembesítsék visszataszító képmutatásával, akkor például hajlék nélkülieket hívnának meg a parlamentbe, a képviselői irodaházba, minden nap együtt ebédelnének velük a kantinban, ahol a fideszes képviselők is szembe nézhetnének ezekkel az emberekkel, ha már a létezésüket egyelőre nem sikerült betiltani.
Esetleg egyikük-másikuk tán megtudná, hogyan küldhet a semmibe egy embert egy válás, a gyereket nevelő szülőnek otthagyott lakás, egy családi tragédia, egy elkúrt hitel, egy lakásmaffia.
Ezt elmesélnék talán az emberek, akik alkalmanként mínusz húsz fokban fekszenek az utcán, miközben civilek visznek nekik takarót, teát, mert fontos nekik, hogy a hazájukban ne fagyjanak meg a honfitársaik.
Fotó: MTI/Balázs Attila
Ilyen jelenetről speciel fideszes politikusok nem szoktak posztolni. Nyilván botrány lenne, ha nem egy luxusstadion VIP-szektorából szelfiznének lazackaviáros rozskiflivel, hanem teát kínálnának egy otthontalannak, hogy sok millió szavazójuknak azt üzenjék, a magyarság emberség.
Nyilván botrány lenne, mert a Fidesz politikájának lényege a gyengébbek tökéletes megvetése, a sajátok gazdaggá tétele.
Ahol azonban ezt lázadásnak, bátorságnak, igazságnak nevezik, ott biztosan nem tudnak semmit a lázadásról, a bátorságról, az igazságról.
Ott valójában a lázadás, a bátorság, az igazság az aluljáróba küldött nyomorult hajléktalan, miközben nekik Mészáros Lőrinc és Tiborcz István az igaz magyar ember.
Ez viszont ott van, ahol már csak a Fidesz van, Magyarország viszont már nincs.
Kifejezetten jól ment a nemzeti nagytőkéseknek 2017-ben, különösen a közpénzes megrendeléseken felhizlalt építőipari cégeik száguldottak, ahogy ez a tavalyi mérlegbeszámolóik alapján írt cikkeinkből is kiderült. Minden korábbinál jobb éve volt Mészáros Lőrincnek, cégei minimum megduplázták a bevételeiket, Garancsi István Market Építő Zrt.-je egyetlen év alatt 20 milliárddal tornázta fel a forgalmát, míg Szíjj László fő érdekeltsége, a Duna Aszfalt Kft. a Simicska-féle Közgép rekordját is megdöntve 12 milliárd forintos osztalékot fizetett. De nem panaszkodhatott a miniszterelnöki családdal üzletelőPaár Attila cége, a West Hungária Bau Kft. sem, ahogy a kaszinókirály Andy Vajna is csúcsot döntött.
Havi bruttó egymilliót lehet keresni a Marketnél
Valamennyien stabilan állnak a leggazdagabb vállalkozók toplistáján, évről évre gyarapítva vagyonukat. Megnéztük, bevételeik, nyereségeik folyamatos növekedése mellett vajon kiemelkedően fizetik-e az alkalmazottaikat is. A számításokhoz a cégek önbevallását, azaz a cégbíróságnak leadott mérlegbeszámolóiban feltüntetett bérköltségeket és létszámadatokat vettük alapul. Csakis a nyilvános, egyben legális foglalkoztatási adatokat.
Az építőipari szektorban, mint az ábrán is látszik, elég vegyes a kép, annyi a közös, hogy a bruttó minimálbért (127 500 forint) és bérminimumot (161 ezer forint) mindegyik mágnás megadta átlagban, sőt a többség az építőipari átlagot (227 524 forint, KSH) is meghaladó bruttó béreket fizetett. Viszont a nemzetgazdasági átlagot (297 ezer forint) nem érték el a kétkezi melósok a milliárdosoknál.
A legmostohábban Mészáros Lőrinc bánt a fizikai dolgozóival: átlagkeresetük még az építőiparban országosan mért statisztikai átlagot, a bruttó 227 524 forintot sem érte el.
A legbőkezűbben a miniszterelnök kötélbarátja, Garancsi István fizette az embereit, a kiegészítő mellékletben megadott adatok alapján havi bruttó egymilliónál is több volt tavaly a kereset a Marketnél. Árnyalja a képet, hogy a megadott, összesen 287 fős dolgozói állományból mindössze 20 fizikai munkás, a többi szellemi dolgozó.
Mindegyik kiválasztott építőipari cégnél általában többségben vannak a szellemi foglalkozásúak, és ezek valamennyi milliárdos-érdekeltségnél jobban keresnek a nemzetgazdasági átlagnál. Figyelemre méltó a szellemi/fizikai dolgozók aránya: R-Kord: 88/43; Mészáros és Mészáros 117/77; Duna Aszfalt 196/190; WHB 131/39. Bár azt várnánk, hogy a tízmilliárdos építkezéseket elnyerő vállalkozásoknál rengeteg főállású építőmunkást alkalmaznak, csak a Duna Aszfaltnál vannak erős túlsúlyban a fizikaiak, de például a WHB-nál az állománynak csak durván a harmadát teszik ki. Ez arra utal, hogy a munkák jelentős részét alvállalkozók bevonásával teljesítik a közbeszerzéseken gyakorta nyertes cégek.
Nem fizetett jobban az építőknél a másik kiemelt üzleti kör, a nemzeti kaszinósoké sem, akik közül a tavaly több mint 7 milliárd nyereséget kihozó Andy Vajna4 milliárdot köszönhet a kormány baráti adópolitikájának. A kaszinókban dolgozók (=egyéb) közül a nyíregyháziak és a debreceniek sem érik el a „művészet, szórakoztatás, szabad idő” szektor havi átlagát (bruttó 289 154 forint), sem a nemzetgazdasági átlagkeresetet. Sőt, a pécsi kaszinónál még úgy is jóval alatta vannak, hogy a vezetők bérét is tartalmazó átlag szerepel csak a mérlegükben.
Bértámogatást is kapott két kaszinós cég az adóleírás tetejébe
Vajna kaszinóinál szintén nem tüntették fel, mennyi a vezetők és mennyi az egyéb dolgozók bére, tehát náluk nem tudjuk megmondani, hogy akik a játékasztaloknál állnak, vajon mennyit keresnek. A nagy átlagot nézve Budapesten és Sopronban érheti meg a legjobban kaszinóban dolgozni. Viszont Vajna immár egyedüli üzemeltető cégénél, az LVC Diamond Kft.-nél csupán pár százalékkal volt több a bruttó kereset, mint a 297 ezer forintos tavalyi nemzetgazdasági átlag. A soproni kaszinónál a mérleg alapján kiugróan magas, (bruttó 2,1 millió forintos) a vezetők bére, és a többiek is elérik a szórakoztatásra jellemző KSH-átlagot.
A teljes képhez tartozik, hogy a kaszinóknak adóleírás formájában nyújtott milliárdos ajándék mellett más állami segítségre is érdemesítettek két céget tavaly:Szima Gábor két kaszinós cége bérköltség-támogatást kapott, uniós (TÁMOP) forrásból, a Cívis Grand Casino Kft. 2,924 millió, az Onyx Casino Kft. 271 ezer forintot.
És következzen még néhány cég, amelyek ágazattól függetlenül szintén szerencsés csillagzat alatt működnek, de ebből mit sem érzékelnek a munkavállalóik. A Matolcsy-unokatestvér Szemerey Tamás központi cégének, a Bankkonzult Kft.-nek például bankjai vannak, de az alkalmazottaknak bruttó 200 ezer forint jött ki átlagban. Mindez a pénzügy-tanácsadó szektorban, amelyben rendre a legmagasabbak a bérek – tavaly a pénzügyeseknek 561 576 forint havi bruttót hozott ki a KSH.
A Garancsi István-féle, online kasszás, monopol pozícióban lévő, rendkívül eredményes adatforgalmazó, a Mobil Adat Kft. ennél bőkezűbb, bruttó havi 435 ezer forint a bér. De ez is kevesebb, mint az információ, kommunikáció üzletágakban mért 510 675 forintos KSH-átlag.
Rekordévet zárt a kisebbik Matolcsy-fiú, Ádám cégbirodalmának központi cége, a Magyar Stratégiai Zrt., melyen keresztül tulajdonos többek között a Glamorousban és a Balaton Bútorban. És ez az a cég, amely ügyesen, 330 millióért vette meg a 430 millióért árult villát, amiben a jegybankelnök papa lakik. A cég egy szellemi foglalkozású alkalmazottat vallott a beszámolójában, havi bruttó 300 ezerért, és egy fizikait havi bruttó 121 ezerért. Utóbbi fizetése még a napi 8 órás minimálbért sem éri el.
A nagyobbik Matolcsy-fiú, Máté cége, az egyébként veszteséges Mém Műhely, amely a másik villát vette meg: a náluk dolgozó 3 fő átlagban körülbelül bruttó havi 225 ezer forintot keres.
A Fidesz egyik kedvenc őrző-védő cégeként számon tartott, az árbevételét tavaly megtriplázó Valton-Sec. Kft.-nél egyessel kezdődnek a fizetések. Ritkaság, de itt a fizikai állomány átlagban hajszállal jobban keres (havi bruttó 172,7 ezer forintot), mint a szellemi (havi bruttó 170,7 forint).
Vajna Tímea veszteséges Mr. Funk fánkozójában havi bruttó 168 ezer forintot lehetett keresni, alig többet, mint a szakmai bérminimum, és jóval kevesebbet, mint a kereskedelmi átlag. Utóbbi 273 810 forint volt tavaly.
Mészárossal kezdtük, vele is végezzük: a kánikulán óriásit kaszáló Vivienvíznél havi bruttó 210 ezer forintot kerestek, ami alig több, mint a tavalyi nemzetgazdasági átlag kétharmada, és szintén alulmúlja a kereskedelemben elérhető bruttó átlagkeresetet is.
A piros oszlopra hívjuk fel a figyelmet, ami a nemzetgazdasági szakmai átlagot mutatja, és amelyiket a Valton kivételével egyik remek háttérrel megáldott cégnek sem sikerült elérnie.
A Népszava információi szerint Orbán Viktor miniszterelnök elégedetlen a Fidesz-közeli médiabirodalom működésével, ezért még a nyár folyamán komoly átrendeződés várható.
Az egyik lehetséges forgatókönyv szerint Mészáros Lőrinc egykori felcsúti polgármesterhez kerülhet a jelenleg Andy Vajna érdekeltségébe tartozó TV2 és a két megyei napilap, a Kisalföld és a Délmagyarország. A lap értesülései szerint a miniszterelnök elégedetlen a rendkívül költséges TV2 eredményeivel, mivel egyelőre megszorítani sem sikerült az RTL Klubot. Mint írják: Andy Vajnával azért is elégedetlenek, mert az érdekeltségébe tartozó Bors nem állt bele eléggé a kampányba. Vajna a Fideszes kéréseket állítólag azzal hárította el, hogy a bulvárlapot tisztán üzleti alapon akarja működtetni, a baloldali olvasókat nem akarja elveszíteni azzal, hogy a Lokálhoz vagy a Riposthoz teszi hasonlóvá a Borsot.
Egy másik elképzelés szerint egy-egy cégbe szerveznék át az összes kormányközeli nyomtatott lapot, a rádiócsatornákat és a televíziókat is, hogy átláthatóbb legyen a rendszer működése – írja a Népszava.
A lap úgy tudja, hogy a közterületi reklámozásban is változások jöhetnek: a Fideszből ajánlatot tettek Simicska Lajosnak a Publimont megvásárolására. A G-nap után kritikus alapállásba helyezkedett üzletember haljik az üzlet nyélbeütésére, de a végső szót Orbán Viktor mondja ki.
Jelentős támogatási szerződések vannak folyamatban, melyek ezt a jelentős veszteséget 2017 évben ellensúlyozni tudják.
Ezt ígérte a 2016-os évről tavaly leadott beszámolójában a veszprémi férfi kézilabdacsapatot működtető cég, a Veszprém Handball Team Zrt. Szükség is volt a nyugtatásra, mivel 2016-ban rekordveszteséget hozott össze az akkor BL-döntőt is játszó (azt nyert helyzetből elveszítő) csapat cége: 566 millió forintos mínuszt produkált. Az ellensúlyozás azonban nem jött össze, mert 2017-ben is tetemes, 355 milliós veszteséget termelt a klub.
És mivel a cég saját tőkéje újra a törvényi minimum alá esett, szükség lesz tőkeemelésre, azaz arra, hogy a céget tavaly tavasz óta tulajdonló, Mészáros Lőrinc vállalataival szorosan együttműködő Duna Aszfalt pénzt tegyen bele a kéziklubba. Ezt egy évvel korábban is meg kellett tenni az említett hatalmas veszteség miatt.
A Veszprém Aréna sport- és rendezvénycsarnok Fotó: Nagy Lajos / MTI
Pedig a Telekom-Veszprém háza tájára jóval nagyobb összegben érkezett támogatás szponzoroktól, akár direktben, akár tao-támogatás formájában, mint az előző évben. Erre utal, hogy ezeket az egyéb bevételek között kell számon tartani, és egyik évről a másikra lényegében megduplázódott ez a jövedelemforrás: 640 millióról 1,1 milliárd forintra hízott 2017-ben. Amíg azonban korábban elárulta a cég, hogy a nagyobb egyedi bevételek között mennyi volt a tao-támogatás (460 millió), a névadó szponzortól, a Telekomtól kapott apanázs (200 millió), illetve a kéziszövetségtől kapott juttatás (300 millió), addig a nemrég nyilvánosságra hozott beszámolóban ezekről semmilyen információt nem osztanak meg a nyilvánossággal. Hiába kérdeztük a céget, ahol már Mészáros jobbkeze, Csík Zoltán a vezérigazgató, a magyar férfi kézilabda fellegvárának tartott – az idén azonban a bajnoki döntőben a Pick Szegeddel szemben alulmaradó – csapat nem méltatott minket válaszra.
A kézilabda-szövetség adatai szerint azonban a veszprémi tao-támogatás összege nem emelkedett jelentős mértékben az előző évhez képest – vagyis elvileg a direkt támogatásnak kellett gyarapodnia (bár további támogatási igazolások elkönyvelésével még a taopénz is bővülhet). A csapat összességében így is a tao-támogatások egyik fő kedvezményezettje, csak a felcsúti futballcsapat múlja felül érdemben ezen a téren: a veszprémi kézilabdaklubhoz az elmúlt négy évben csaknem 3 milliárd forint érkezett a társasági adójuk egy részét az államkassza helyett a csapat zsebébe irányító nyereséges vállalatoktól. (Ez több, mint amennyinek a második számú futballklubkedvenc, a Mezőkövesd örülhetett.)
Azt sem ártana tudni, hogy a normál árbevétel (ahová a jegyértékesítésből, jogdíjakból, mezek eladásából származó bevételt szokás könyvelni) hogyan ugorhatott meg bő 500 millió forinttal, 2 milliárdról 2,5 milliárd fölé. A cég bevételei tehát jócskán megnőttek, ráadásul év közben eladta az egyik világsztárt, Aron Pálmarssont a Barcelonának, az akkori kósza hírek szerint 200-300 millió forint közötti összegért.
Mégsem sikerült legalább nullára kihozni az évet, ebben pedig nagy szerepe volt annak, hogy – a beszámolóban úgyszintén nem részletezett – egyéb ráfordításokra közel hatszor annyi (bő 710 millió) ment el, mint egy évvel korábban, és az anyagjellegű ráfordítások is megugrottak 250 millióval.
Az év vége felé ugyan vettek egy játékost, Petar Nenadicsot, úgy 150 millió forint körüli összegért, de ez messze nem ad magyarázatot a kiadások elszaladására.
Adhatott volna magyarázatot Kálomista Gábor, aki a tavaly tavaszi őrségváltásig a cég vezérigazgatója volt, de elzárkózott attól, hogy a pénzégetés miértjét részletezze. Kézilabdás berkekben régóta az a szóbeszéd, hogy kimagasló fizetést kínál a játékosok nagy részének a csapat, csak az arab befektetők pénzéből gazdálkodó francia PSG tud ilyen gázsikat fizetni.
Kálomista Gábor akkori társelnök az MVM Veszprém férfi kézilabdacsapatának sajtótájékoztatóján a Veszprém Arénában 2016. január 14-én. Fotó: Bodnár Boglárka / MTI
Innen nézve még talán kapóra is jön a csapatot működtető cégnek, hogy csalódást keltő idényt zárt nemrég a Telekom Veszprém, a Bajnokok Ligájából már a legjobb 16 között kiesett, a bajnokságot elvesztette, így egyrészt a játékosok elestek a jó szereplés esetén járó prémiumtól, másrészt büntetés gyanánt a cég vezetői március végén jelezték: fizetésüknek a minimálbéren felüli részét a bajnokság végéig nem kapják meg a játékosok. Hogy ezt betartották-e kétséges, mint ahogy az is, hogy a minimálbért emlegető közlemény nem arra utalt-e, hogy a játékosok csak az alapfizetésüket (és nem a valódi minimálbért, amely annak töredéke: 91 770 forint). A hallgatásba burkolózó cég ez ügyben sem adott tájékoztatást.
Egy pozitív fejlemény fedezhető fel a számokban. A cég rövid lejáratú tartozása elkezdett csökkenni, a 2016. végi közel 1,8 milliárd forintról 1,4 milliárdra mérséklődött.
Kiemelt képünkön: A veszprémi Petar Nenadic, valamint a szegedi Alen Blazevic és Thiagus dos Santos a férfi kézilabda NB I Telekom Veszprém – MOL-Pick Szeged mérkőzésén a Veszprém Arénában Fotó: Bodnár Boglárka / MTI
A 24.hu több forrásból származó értesülése szerint távozott nemrégiben László Zsolt, a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő Echo TV kreatív producere. Ő a volt felcsúti polgármester tévéje előtt számos nagy TV2-s produkciónak, például a Nagy Duettnek volt a vezető operatőre. Azzal kapcsolatban különböző magyarázatokat hallottunk, hogy mi vezethetett László Zsolt távozásához. Többször is megpróbáltuk felhívni az érintettet, de nem vette fel a telefonját, így egyelőre arról sincs hivatalos információ, merre folytatja karrierjét. Mindenesetre László Zsolt utódját meglehetősen gyorsan megtalálta az Echo Televízió Zombori Róbert személyében. Zombori egyébként a TV2-nél, illetve korábban a Digi Sportnál volt rendező.
Dr. Egyediné dr. Páricsi Orsolya a Duna TV vendégeként Mészáros Lőrinc feleségének oldalán 2016 decemberében
Változás volt az Echo TV-t működtető Echo Hungária TV Zrt. igazgatóságában is. A még áprilisban távozó Csík Zoltán – Mészáros Lőrinc „katonája” helyére (aki ma már a Veszprémi kézilabda csapat vezérigazgatója) a tévé igazgatóságába dr. Egyediné dr. Páricsi Orsolyát nevezték ki. Önálló aláírási jogkört azonban nem kapott, tehát csak Farkas Boglárka vezérigazgatóval együttesen írhat alá a cég nevében. Az új igazgatósági tag Mészáros más cégeiben, például a Mediaworks Hungary lapkiadót tulajdonló Opus Global Nyrt.-ben is fontos szerepet tölt be, egészen pontosan ott is igazgatósági tag tavaly óta. Ezenkívül a szintén Mészáros érdekeltségű Appeninn Vagyonkezelő Holdingban is igazgatósági lett idén április 20-án. Korábban egyébként együtt szerepelt Mészárosnéval a Duna Tv-n és az M1-n.
Érdekesség, hogy Mészáros Lőrinc tévétársaságának igazgatóságában jelenleg csupán nők ülnek, önálló aláírási jogosultsága pedig csak a volt felcsúti polgármester feleségének, Mészárosné Kelemen Beatrix Csillának van. Rajta kívül a többi tag,
valamint a Mészáros Lőrinc sajtósaként is ismert Siklósiné Zsohár Melinda Tünde
csak más igazgatósági taggal közösen írhat alá dokumentumokat a cég nevében.
Az Echo TV szekere egyébként nagyon jól ment tavaly, amikor Orbán Viktor barátjához került a tévé. Árbevétele 4,15 milliárd forintra nőtt a megelőző évi 893 millió forintról. A cég hirtelen nyereséges lett: 1,2 milliárd forint profitjuk maradt adózás után, pedig 2016-ban még közel 87 millió forint mínuszuk volt.
A Médiatanács nem siet elnémíttatni az érvényes hatósági szerződés nélkül jelenleg is sugárzó Rádió 1 műsorát Tihanyból, pedig másodfokú döntés van róla, hogy jogszerűen nem hosszabbította meg az engedélyt.
Napjai vannak hátra a püspökladányi rádiónak, melynek műsorvezetője kifejtette, egy batyú f*szt érdemelne a Médiatanács. Néhány püspökladányi szerint a frekvencia a mostaninál erősebb fideszesnél landolhat.
2016-ban vásárolta meg Mészáros Lőrinc az eszéki focicsapatot, és az addig veszteséges klub hamar összeszedte magát. 2017-ben az árbevételek hirtelen a korábbinak több mint duplájára, 68 millió kunára emelkedtek, ez 2,8 milliárd forintos bevételt jelent a korábbi 1,3 milliárd után, írja az Mfor.
Megkönnyíti a tisztánlátást, hogy Eszék beszámolója – ellentétben a Puskás Akadémiával – kellően részletes, így azt is lehet tudni, mi a növekedés oka. Ahogy a lap cikkéből kiderül, az egyik komoly változás Mészáros érkezése óta, hogy míg 2016-ban a szponzori- és reklámbevételek 32 millió forintra rúgtak, addig tavaly ez az összeg már 2 milliárd forint volt.
Ez pedig 6320 százalékkal több szponzori bevételt jelent.
Emellett egyébként a korábbiakhoz képest duplázódtak a jegy- és bérletbevételek is, átszámítva 40 millió után 84 millió folyt be a kasszába.
3 milliárd forintos keretszerződést írt alá Mészáros Lőrinc családi cége, a Mészáros és Mészáros Kft. és a siófoki VABEKO Kft. gázelosztó vezetékek építésére az állami tulajdonú közműcéggel, az NKM Földgázhálózati Kft.-vel.
Az Európai Unió Lapjában megjelent hirdetmény szerint a két cég a vezetékekre vonatkozó egyéb munkálatokat is elvégzi a tervezéssel együtt, vagy az NKM Földgázhálózati Kft. által szolgáltatott tervdokumentáció szerint.
A megbízást nyílt eljárásban nyerte el az egykori felcsúti polgármester cége, illetve a Vabeko Kft. A cégek alvállalkozókat fognak igénybevenni a PE hegesztéshez, az acélhegesztéshez, a műszaki vezetéshez, a földmunkához, illetve a burkolati bontáshoz és helyreállításhoz. Az NKM Földgázhálózati Kft. a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól kapott engedély alapján földgázelosztási tevékenységet végez.
Hétfőn jelent meg cikkünk arról, hogy bizonyos Mészáros-projektek miatt több mint 20 milliárd forintos büntetést javasolt az Európai Bizottság:
Mészáros-projektek miatt több mint 20 milliárd forint büntetés néz ki, de az uniós pénzosztó csúcsszervezet, a Miniszterelnökség is durván 3 milliárd forint támogatást bukik el.
A nyugat.hu-t megihlette Mészáros Lőrinc felcsúti nagyvállakozó, tőzsdei befektető vagyona, így megnézték, hogy mit is jelent nemzetközi összehasonlításban az egykori gázszerelő 300 milliárd forintos (ez kb. 1,1 milliárd dollár) vagyona.
Mészáros Lőrinc tehetősebb ember lett, mint II. Erzsébet királynő 500 millió fontos vagyonával vagy Quentin Tarantino filmrendező, aki 100 millió dollárt szedett össze. Mészáros Lőrinc Jennifer Lopezt is lekörözte, az énekesnő a vállalkozóéhoz képest kis összegen, 230 millió dolláron ül.
A vagyon egyébként a mai hírek szerint ismét gyarapodott, Mészárosék családi cége egy gázvezetéképítésen is nagyot kaszált:
A Soros-alapítvány 2017-ben összesen 22,7 milliárd forintot költött el Magyarországon, főképp oktatásra, kutatásra, emberi jogi és kulturális tevékenységekre, ezt meg sem közelítik más vállalatok és vállalkozók adományai — derül ki a HVG holnap megjelenő számából.
A Magyarországon élők közül legprofibbnak Csányi Sándor tűnik: a Csányi Alapítvány eddig 2,5 milliárddal támogatta a tehetséges, de hátrányos helyzetű gyerekeket. Az OTP-csoport 2016-ban összesen 2,4 milliárd forint adományozásról számolt be.
Jóval szerényebb ennél Mészáros Lőrinc adakozókedve. Ő 2016-ban hozta létre saját alapítványát, ez az első teljes évében a felcsúti és környékbeli tehetséges diákokat támogatta, mindössze 73 millió forinttal – ennyi pénzt hat és fél óra alatt keres meg.
Nincs fék Mészáros Lőrincék vonatán. Az érdekeltségébe tartozó Diófa Alapkezelő megvásárolja az egyik legnívósabb budapesti irodaházat, az Alkotás Pointot, ezt jelentették be a Gazdasági Versenyhivatalhoz.
Az Alkotás Point a Déli pályaudvartól nem messze, az Alkotás út, Csörsz utca, Győri út által határolva található. A modern A kategóriás, hétszintes, három szárnyból álló épület több mint 20 ezer négyzetméternyi irodát foglal magában. A jellegzetes kinézetű épület elnyerte a Budapesti Építészeti Nívódíjat is.
Budapest, 2017. április 15. Zászlók lobognak az Alkotás Point Irodaház egyik bejárata előtt a XII. kerület Alkotás utca 50-ben. MTVA/Bizományosi: Róka László
Azt nem árulták el, hogy mennyiért vásárolja meg a Diófa Alapkezelő által kezelt Torony Ingatlan Befektetési Alap az irodaházat.
Nincs egy éve, hogy Mészáros egy másik nagy üzletet ütött nyélbe, amely érintette a Diófa Alapkezelőt.
Az alapkezelő idén év elején került a Magyar Takarékszövetkezeti Bank tulajdonába, de 2017 nyarán Mészáros másik érdekeltsége, a Konzum Nyrt. vette át a Diófa egy másik ingatlanalapját. Ezen keresztül pedig hozzájutott az akkori FHB, ma már Takarék Kereskedelmi Bank Üllői úti központi épületéhez, a balatonalmádi Yacht Campinghez, egy összességében 6,3 hektáros, fejlesztés előtt álló területhez Budakeszin, illetve egy összesen 6,4 hektáros ingatlanhoz Balatonalmádi központjában.
OV a brüsszeli csúcson gyönyörűen megfelelt egy brit újságírónak, aki azt próbálta feszegetni, miért beszél a kormány folyamatosan menekültinvázióról, miközben alig érkeznek migránsok Magyarországra.
Idézem:
O. V.: Jöjjön el a határra!
Riporter: Odamentem, de nem láttam egyet sem.
O. V.: Mert ott van a határ.
Riporter: Akkor miért beszél invázióról?
O. V.: Mert az inváziót meg kell állítani!
A viccet ismerjük: Megkérdezik a bolondot, miért vakarózik állandóan. Válasz: a szúnyogok ellen. De hát nincsenek is itt szúnyogok. Na látja?!
A brit újságíró persze nem érti ezt a kommunikációt, az ilyesmi csak nálunk működik, ott, ahol jelszavakra vágyik csak a közös ellenképpel rendben tartható, félelemre kondicionált tömeg. Ahol nem a tények a megnyugtatóak (nagyon nevetettem: valahol egy kommentelő megjegyezte, hogy lassan ideje lenne álmigránsokat szerződtetni; pont illene ebbe a komédiába ez a szerepkör), hanem az, hogy a főnökség szájából ne apadjon a mantra. Nem is apad! Főleg hogy minden esemény apropó.
A magyar emberek ma azt várják a kormánytól és a rendőrségtől, hogy védje meg az országot, a családokat, a közös értékeket és eredményeket a külső és belső veszélyektől –
a kedves vezető fogalmazott így a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tisztavatási ünnepségén.
Fotó: Bruzák Noémi/MTI
Hogy a külső veszély mi, tudjuk jól. De vajon a belső mi lehet? Hát azok, akik mindezt támogatják. Le velük!
Oh, be szépen megmutatkozik ebben is a gyűlöletkommunikáció kiépülésének folyamata. Mindenbe beleszőhetőek az ismerős szavak, melyek egyértelműen utalnak, félreérthetetlenül sejtetnek.
Nézzük például a pénzügyi híreket. A kormánykommunikáció szerint a forintárfolyam spekuláció miatt szaladt az égbe. Jó vastagon aláhúzva mindenhol az inkriminált szó, SPEKULÁCIÓ. És mi jut erről a mezei magyar eszébe? Nyilván Soros, akinek már az epiteton ornansa a ‘pénzügyi spekuláns’.
És Sorosról mi jut az a magyar eszébe? (Már ha észről e név kapcsán még beszélhetünk egyáltalán.) Igen, az.
Miért nem lehet nálunk tisztességes, érvekkel és ellenérvekkel alátámasztott vitát folytatni a menekültkérdésről? Miért kell egyből indulatokból startolni? Egyik ok nyilván az, hogy a kormánynak politikailag célszerűbb a téma mentén is a kerítésállítás, a belső ellenség képének minél ördögibbé formálása. Mert a téma, Európa legfontosabb témája, nálunk másra sem volt jó eddig, mint a választás megnyerésére alkalmas hergelőerőnek, illetve a nyerés után hatalomszilárdító, egységkovácsoló indulatnak.
Azzal, hogy mi megvédünk titetek, a végső balkanizálódásig húzható a rettegő, elszeparált, a nyugattól minden szempontból eltávolodott és közben a védelem miatt oly hálás tömeg. Közben pedig persze gyűjthető a közpénz s belőle a magánvagyon.
Amúgy meg hülye kérdésre hülye válasz. Egyáltalán: minek kérdezősködni? Ki meri megkérdőjelezni őket?
Végül is Viktor leolthatta volna a kíváncsiskodókat, kellemetlenkedőket magyarul is, mint barátja és hű pénzhordozója, Lőrinc az HBO Vice riporterét, mondjuk azzal, hogy innentől csak otthon válaszol kérdésekre, mert a válaszait csak ott értik.
