A héten jött a hír, hogy Mészáros Lőrincnekvan humora. De legalábbis valakinek, aki a milliárdos gázszerelő új sportruházati márkájának születésénél segített, és kitalálta a márkanevet és a logót, ami lehet, hogy hamarosan már a magyar labdarúgó válogatott mezein is ott fog díszelegni.
Enyhén szólva is egyedi a milliárdos üzletember humora.
Ha esetleg valaki lemaradt volna róla: a márkanév a 2rule, azaz turul, a logó pedig a turulmadarat mintázza.
Ezzel a cég a ruházati termékek egy sajátos csoportjába lépett be: az állatlogós ruhamárkák közé. Ahol csak úgy hemzsegnek a veszélyes ragadozók, készen állva arra, hogy széttépjék a területükre tévedő riválisokat. Összeszedtük, mikkel kell megküzdenie a mítoszok magyar madarának. A galériában megtalálja a logókat, a képaláírásokban pedig azokat fontolgattuk, vajon mekkora esélye lesz a 2rule-nek velük szemben.
Képgaléria:
Állati logók a 2rule turulja ellen
American Eagle - sas. Elsőnek itt van a legkiegyensúlyozottabb harc. Igazi nemzetek csatája: az Amerikai Egyesült Államok jelképe szemben a magyar mítoszok legendájával. Két ragadozó madár összecsapása, aminek bármi lehet a vége.
A Magyar Időknek a Magyar Sportmárka Zrt. vezérigazgatója azt mondja, a 2rule (turul) a magyar könnyűipar feltámadásának szimbóluma lehet. Kővári Ágnes a kormánylapban visszautasít minden vádat, rágalmat, ferdítést. Szerinte, az új márka logója sem végleges, az ugyanilyen néven forgalmazó nigériai cég pedig már régen megszűnt.
Képtelenebbnél képtelenebb állításokkal találkoztunk azért, mert Mészáros Lőrinc cége a többségi tulajdonosa közösen alapított társaságunknak.
Kővári Ágnes szerint a magyar sportvilág évek óta milliárdokat fizet nagy külföldi sportszergyártóknak, ezért a 2rule először a csapatsportokban lépne piacra, később utcai ruházatot is gyártana.
Mészáros Lőrincet főleg ennek munkahelyteremtő hatása, a ruházati és textilipar feltámasztásának lehetősége győzte meg.
A vezérigazgató cáfolta, hogy a cégnek bármi köze lenne Szélesi Zoltánhoz, az U17-es válogatott szövetségi kapitányához.
Ő két éve nem része az életünknek, a céghez és a márkához semmi köze nincsen. Egyedülálló édesanyaként a munkám iránti elhivatottság és az értékteremtés motivál a 2rule létrehozásában, amihez befektetőt kerestem.
Kővári Ágnes örülne, ha a labdarúgó-szövetség kétmilliárd forintos, hivatalos mezekre vonatkozó pályázatát teljesíthetnék, de úgy véli, a cég sokáig még elindulni sem tud egy ilyen pályázaton, még csak a tervezés fázisában vannak.
A vezérigazgató nemzetközi példák egész sorát hozza arra, mely nemzet sportolói lépnek saját márkájú ruhában pályára. Mivel hazánkban húsz éve nincs textilgyártás, hosszabb távon egy újrahasznosító folyamatot szeretnének megvalósítani, és bizonyos szinten újjáéleszteni a könnyűipart.
A 24.hu értesülése alapján a Médiatanács eheti ülésén a Hold Reklám Kft.-t hozta ki győztesnek az egyetlen országos vételkörzetű kereskedelmi rádiós frekvenciára vonatkozó pályázaton. Nem volt nehéz a döntés, hisz korábban a két pályázóból az egyiket, a manapság már csak weben fogható Class FM-et működtető Advenio Zrt.-t alaki (formai) hibákra hivatkozva kizárta a kizárólag a Fidesz delegáltjaiból álló, Karas Monika elnök vezette testület.
A keddi döntés következtében a Class FM által 2016. november 20-ig használt országos kereskedelmi rádiós frekvencia helyén nagy bizonyossággal a kormányközeli kft. sugározhat majd rádióműsort, tovább növelve ezzel a Fidesz-közeli médiumok számát.
A szálak Felcsútra vezetnek
Mint arról korábban beszámoltunk, a Hold Reklám Kft. Andy Vajna filmügyi kormánybiztossal (a Rádió 1, a TV2 Média Csoport, a Bors bulvárnapilap, a Délmagyarország és a Kisalföld regionális napilapok tulajdonosával) és Mészáros Lőrinc nemrég lemondott milliárdos felcsúti polgármesterrel, az Echo TV és a Gong Rádió tulajdonosával, Orbán Viktor miniszterelnök közeli barátjával is összefüggésbe hozható.
Mészáros Lőrinchez úgy kötődik a Médiatanács tenderén győztesnek nyilvánított cég, hogy az a volt felcsúti polgármester többségi tulajdonába került MKB Banktól vett fel hitelt, nem sokkal a rádiós pályázat előtt. A céget jelenleg az a Bakai Mátyás vezeti, aki tavaly még a Rádió 1 társügyvezetője volt a Rádió 1-et tulajdonló Andy Vajna mellett. Bakai és Vajna baráti viszonyt ápolnak, emellett a Hold Reklám Kft. olyannyira jó üzleti kapcsolatban van Andy Vajnával, hogy a Hold Reklám Kft. több nagyvárosban is a Rádió 1 hálózat műsorait sugározza helyi rádiós frekvenciáin hálózatos partnerként. A Hold Reklám Kft. a Vajna tulajdonában lévő Lucky Ventures Kft. leányvállalata volt, a frekvenciapályázat előtt írták át Bakai nevére a céget.
A Médiatanács az országos kereskedelmi rádiós pályázatot 2017. szeptember 8-án hirdette meg. A grémium annak ellenére döntött a pályáztatásról, hogy a testület ellen, a frekvenciát korábban használó Class FM (Advenio Zrt.) számos pere a pályázat kezdetéig, sőt a mai napig sem zárult le teljesen.
Az Advenio Zrt. 2016 májusáig Simicska Lajosnak, Orbán Viktor volt barátjának, a Fidesz egykori pártpénztárnokának, a második Orbán-kormány alatt meghirdetett számos állami közbeszerzés győztesének volt a tulajdona, de tőle a céget ekkor megvásárolta Michael McNutt amerikai üzletember vállalkozása, a néhai Sláger Rádiót működtető Sláger Rádió Zrt., melynek 2016 novemberében lejáró médiaszolgáltatási jogosultságát a Médiatanács nem hosszabbította meg.
Az amerikai üzletember cégének esélyei a Médiatanács eheti döntését követően meglehetősen csekéllyé váltak arra, hogy a Class FM egykori analóg frekvenciáját visszaszerezhesse. Ha ugyanis a frekvencián egy másik rádió kezdi meg a sugárzást, az eredeti állapot már nehezen lesz helyreállítható. Az Advenio Zrt. ezért valószínűleg csak kártérítésre számíthat, ha a bíróság végül neki ad igazat.
Frissítés: Megerősítették (2018.05.25. 13:26)
A Médiatanács cikkünk után 2 nappal hivatalosan is megerősítette, hogy a Hold Reklám Kft.-t hozta ki győztesnek. A cégnek 120 napja van, hogy elindítsa a médiaszolgáltatást. A vállalkozásnak le kell mondania a mosonmagyaróvári és székesfehérvári meglévő, jelenleg a Rádió 1-el hálózatban működő frekvenciájáról.
H-M Pet Kft. néven jegyeztetett be új, egyszemélyes céget Homlok-Mészáros Ágnes. Ő a miniszterelnöki jó barát, egyben 280 milliárdos vagyonnal az ország második leggazdagabb oligarchájának, Mészáros Lőrincnek a kisebbik leánya.
A Szombathely futballcsapatának szezonzáró bankettjén lépett ki a nyilvánosság elé Homlok Zsolt és Mészáros Ágnes.
A 3 millió forint jegyzett tőkével gründolt társaság főtevékenységként az egyéb műanyagtermék gyártást tüntette fel. A törzsbetét 100 százalékos tulajdonosaként Homlok-Mészáros Ágnes szerepel az alapító okiratban, és ő az ügyvezető is. Valamiért azonban fontosnak tartották rögzíteni, hogy a nyereséget azért nem húzogathatja ki majd kénye-kedve szerint az ügyvezető: nem jogosult osztalékelőleg kifizetéséről dönteni.
Tulajdonosként viszont bizonyára megteheti, bár aligha szorul rá, egyéb érdekeltségeiből is folynak a 100 milliók. A Napi.hu közölte a napokban, hogy a Mészáros gyerekek közös, építőipari cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. bár alig 3 éve alakult, tavaly már 10 milliárd feletti árbevételt mutatott ki, és 750 millió forint osztalékot vettek ki belőle.
Miközben a szlovén vállalkozások az évek óta csökkenő megrendelések miatt alig várják a Koper és Divača között tervezett második vasúti vágány építésének megkezdését, nyilvánvalóan magyar konkurenseik szintén készülődnek a beruházásra – írja hétfői cikkében a Siol.net szlovén internetes újság.
Egy magyar mérnöki vállalkozás ugyanis – amely szorosan együttműködik magyar építőipari vállalatokkal, illetve kormányközeli vállalkozókkal – máris bejelentette, hogy leányvállalatot nyit Szlovéniában.
A Miro Cerar által vezetett szlovén kormány immár három éve tárgyal a Divača–Koper közötti második vasúti vágány megépítéséről. A tárgyalások a magyar részvételről folynak, illetve a beruházás finanszírozásáról. Minderről egyelőre a szlovén újság szerint semmi biztosat nem lehet tudni, különösen arról nem, hogy mit szeretne igazán Budapest azért cserében, hogy körülbelül 200 millió eurót befektetne a projektbe.
Budapest állítólag kétszázmillió euróval finanszírozná a Szlovénián belül is vitatott második vágány megépítését Koperig, amelynek megépítését azonban jelenleg jogi akadályok – és talán a Fidesz barátai – is nehezítik.
Az, hogy a két állam jutott-e valamilyen megállapodásra, szintén nem világos. Ezt állítólag magyar kérésre tartják titokban – azért ehhez hozzátehetjük, hogy a június 3-ai szlovén választások előtt a ljubljanai fél nem akar nyilvánosságra hozni az eredményt esetlegesen negatívan befolyásoló részleteket, miközben a magyar kormányt aligha érintené érzékenyen egy ilyen egyezség közzététele. (Az pedig, hogy ennek révén az Orbán-kormány „kijutna” az Adriára, végképp nem lenne titkolandó dolog Magyarországon.)
Egyelőre annyit tudni a Siol.net szerint, hogy Magyarország 99 éves bérletbe szeretne bizonyos területeket Koper környékén, a sermini körforgalom közelében, ahol egy logisztikai központot építenének. Azt az információt, hogy a magyarok szeretnének a koperi kikötővállalatban, a Luka Koperben kisebbségi részesedést szerezni, illetve bekapcsolódnának a második vágány építésébe vállalakozásaik révén, eddig a szlovén kormány kifejezetten tagadta.
A Siol.net szerint mára viszont egyre nyilvánvalóbb, hogy a háttérben igenis készülődnek a szlovén vasúti beruházás megrendeléseire a magyar építőipari vállalkozások. A magyar Belfry Group nevű vállalat ugyanis hónapokkal ezelőtt a saját internetes oldalán jelentette be, hogy egy leányvállalatot létesített Szlovéniában.
Ez a cég műszaki tanácsadással foglalkozik, méghozzá utak, vasutak, telekommunikációs és energetikai hálózatok építésénél. Referenciái között több magyar vasútvonal szerepel, ahol jelző-biztosítóberendezéseket és más rendszereket installáltak, szereltek fel.
„Középtávú cél egy olyan működő társaság létrehozása, mely a Belfry Csoport teljes szolgáltatási körét nyújtani tudja” – idézi a társaság honlapját a Siol.net. Ha felkeressük az oldalt, ott azért az is olvasható, hogy „a szlovéniai üzleti érdekeltséget pillanatnyilag még a Magyarországon működő társaság irányítja, de a fióktársaság felépítése már folyamatban van”. Ugyanakkor az utóbbi hetekben Szlovéniában feltűntek a Belfry Group reklámjai – írja a szlovén lap, bár a szerző azt is megjegyzi, hogy a 20 fős cég, a Belfry megjelenése a szlovén építőipari piacot aligha rázza meg.
Ám a Siol.net hozzáteszi: a Belfry rendkívül jó politikai és üzleti kapcsolatokkal rendelkezik.
Orbán Viktor eskületétele utáni első útja Szlovéniába vezetett, ahol nem a legjobb ütemben kezdte emlegetni Marxot és Lenint. De miért volt ilyen fontos beszállnia a szlovén választási kampányba a magyar kormányfőnek?
Mészáros, Strabag
A Belfryről a G7 idén márciusban közölt hosszabb cikket. Ebben azt írták, hogy 60 milliárd forintnyi állami megrendelés kerülhetett az osztrák ügyvéd, Daniel Neubauer tulajdonában álló cégcsoporthoz.
Hivatalosan semmi kapcsolat nincs Mészáros Lőrinc és a Belfry között, ám feltűnő, hogy a cégek a nyilvánosan elérhető adatok szerint kizárólag Mészároshoz köthető alvállalkozókkal dolgoznak. Ezen kívül a Belfry több közbeszerzésben is együtt szerepelt a Strabaggal, olyannyira, hogy Belfry kapcsolattartója például az M85 Csorna és Sopron közti útszakaszról szóló közbeszerzésnél strabagos emailcímet adott meg, három, cégjegyzékben megtalálható telephelyéből pedig kettő a Strabag által használt épületekkel egyezik meg.
Ráadásul a Belfry tavaly decemberen Osijek Asfalt néven (Osijek Eszék horvát neve) a Duna Aszfalt céggel együtt vállalkozást alapított. A Duna Aszfalt Szíjj László kezében van, aki Mészáros egyik legfontosabb üzleti partnere.
Az osztrák Belfry-nek a beszámolók alapján sok egyéb érdekeltsége nem lehet a magyarországi vállalatokon kívül. A három magyar cégbe összesen 283 millió forintnyi tőkét tettek bele, márpedig azon a soron, ahol ezeket az osztrákok vélhetően nyilván tartják, 2016 végén 1,58 milliós eurós, azaz mintegy 490 milliós összeg szerepelt.
Amint arról a G7 beszámolt, a magyar Belfry-cégeket Aczél Tamás vezeti, aki Aczél Zoltán édesapja. Aczél Zoltán lobbistaként fontos szereplője volt a Strabag közép-európai korrupciós ügyeinek az előző évtizedben és a neve előkerült az M4-Alstom ügyben is.
Már többször írtunk arról, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Magyar Sportmárka Zrt. menő magyar ruhamárkát teremtene, a név és a logó már megvan:
Bár elvileg van egy nigériai ruhamárka is 2Rule néven, a cég vezérigazgatója egy hete azt nyilatkozta, hogy az már régen megszűnt.
Az viszont meglehetősen furcsa, hogy a hvg.hu május 16-án számolt be arról, hogy Mészárosék levédették a 2Rule márkanevet, viszont a nigériai 2Rule épp előtte egy nappal aktivizálta magát újra a Facebookon, ahová előtte több mint egy évig nem tettek ki semmit.
Most pedig reagáltak a Magyarországról érkező hírekre is, azt írták:
Ki tudja, talán a 2Rule Nigéria és a 2Rule Magyarország a legnagyobb ruházati történet lehet Afrikából és Magyarországról. A ruhák elhozhatják a szeretetet és az egységet is.
who knows, 2Rule Nigeria x 2Rule Hungary might just be the biggest clothing story out of africa and hungary. Clothings can also bring love and unity. #Rule
1,9 milliárd forintos árbevételt produkált 2017-ben a Mészáros Lőrinc idősebb lánya, Mészáros Beatrix által vezetett felcsúti Aranykorona Zrt. – olvasható a friss céges beszámolóban. Ez a 2016-os eredményhez képest 300 millió forintos javulás.
Ennél azonban még nagyobb arányú a növekedés az adózott eredmény terén. Míg 2016-ban 4,6 millió forint, 2017-ben már 211 millió forint volt, azaz az ötvenszeresére emelkedett.
Még egy változás történt: míg tavaly nem fizettek osztalékot, 2018-ban a közgyűlés döntése alapján 20 millió forintot osztanak szét a részvényesek között. Az adózott eredmény az eredménytartalékba kerül.
Kiemelt képünkön Mészáros Beatrix, az Opus Global Nyrt. elnökségi tagja a tűzhelyeket és kandallókat gyártó salgótarjáni cég új üzemcsarnokának alapkőletételén 2018. március 27-én. A kormány a nagyvállalati beruházási támogatási program keretében 1,8 milliárd forinttal segíti a Wamsler SE beruházását. Fotó: Komka Péter / MTI
A felcsúti gázszerelővel együtt szinte észrevétlen a család második generációja is pozícióba került, Mészáros Lőrinc három gyermeke sorra foglalja el az igazgatói székeket.
Alaposan belehúzott tavaly Mészáros Lőrinc lassan követhetetlen nagyságúvá duzzadt vállalatbirodalmának egyik fő cége, a vasútépítésekben, vasút-villamosítási munkákban utazó R-Kord Kft.
Árbevétele és nyeresége is rekordot döntött – igaz, nem hosszú, üzletileg a fajsúlyos cégek között értelmezhető múltra tekint vissza a vállalkozás, azóta indította be a rakétákat, hogy 2013 közepén Mészáros megvette a teljes céget. Az addigi évi 800 millió forintos árbevétel mostanra, pontosabban 2017-re 36 milliárd forintra hízott. Ezzel megduplázta a megelőző évi forgalmát.
A nyereség is rendületlenül ível felfelé. A tavalyi adózott profit 7,5 milliárd forintra rúgott, ami az előző évinek a duplája, az azt megelőzőnek pedig a tízszerese.
Most osztalékot nem vett ki magának az ország második leggazdagabb emberévé lett Mészáros, aki leginkább arról híres, hogy Orbán Viktor jó barátja és bizalmasa, alighanem profitál is ebből a jó viszonyból. Megtette azt tavaly és előtte, 3,6 milliárdot, illetve 750 milliót szedett ki a megtáltosodott cégből a volt felcsúti polgármester.
A cég sikerét uniós pénzek bélelik ki, a nagy infrastrukturális beruházások döntő részét ugyanis az EU-forrásokból finanszírozzák.
Megduplázta az árbevételét 2016-ról 2017-re a Mészáros és Mészáros Kft.: míg két évvel ezelőtt 9,2 milliárdos forgalmat bonyolított, 2017-re már 19,8 milliárdra nőtt. Ezzel majdnem elérte az eddigi csúcsévben, 2015-ben produkált több mint 20 milliárdos teljesítményét.
Szintén kétszeresére, 3,7 milliárd forintra növelte az adózott eredményét, a cég közgyűlése pedig úgy döntött, hogy ezt az összeget teljes egészében osztalékként fizetik ki.
A papírokból az is kiderül, hogy a Mészáros és Mészáros Kft.-nél 77-en dolgoznak fizikai munkásként, az ő havi átlagbérük bruttó 171 ezer forint. Szellemi foglalkozásúak 117-en vannak, az ő bruttó átlagbérük 322 ezer forint.
Amihez hozzányúl Orbán Viktor kormányfő jó barátja, Mészáros Lőrinc, az arannyá válik – erre talán az egyik legjobb példa a Vivienvíz Kft. esete. Az ásványvizes céget 2015 elején alapította a multimilliárdos vállalkozó, a rá következő évre a forgalma megnégyszereződött, 2017-ben pedig tovább nőtt, 2,5-szeresére ugrott. Így közel 650 millió forintos árbevételt mutat a most közzétett beszámoló.
A profit is lenyűgöző pályán van. Előbb meghatszorozódott, 2017-re pedig az előző évinek a kilencszeresére ugorva 265 millió forintra duzzadt.
Ez így 40 százalékos árbevétel-arányos nyereség, kimagaslónak számít, ami általában olyan high-tech szektorokban jellemző, ahol valami új ötletre húznak fel egy kisvállalkozást.
A Vivienvíz hódító útját állami cégek segítik. Egyik nagy vásárlójuk a MÁV, amely védőitalként a kánikulában az utasoknak is osztott a Mészáros-féle vízből, de a saját dolgozóit is azzal látja el.
A vasúttársaság még nem hívta le a tavaly augusztusban kötött kétéves szerződés felét.
A másik megrendelő a Volánbusz. Abból nyomozás is lett – nem kell különösebben aggódni, megszüntették végül a nyomozást -, hogy a buszos cég nem vallotta be, hogy a milliárdos üzletember érdekeltségébe tartozó cégtől vásárolt ásványvizet.
Négy nappal a választás után lezárta a rendőrség arról, hogy a Volánbusz Zrt. miért nem vallotta be az ásványvíz-vásárlásait.
(Kiemelt kép: Palackozott ásványvizet osztanak az utasoknak a Déli pályaudvaron 2017. június 23-án. A hőségriadó miatt a MÁV vizet oszt három budapesti főpályaudvaron és a nagyobb vidéki vasútállomásokon is. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)
Elégedetten tekinthet vissza a tavalyi évre Mészáros Lőrinc, Szíjj László és Garancsi István is, hiszen építőipari cégeik szépen kaszáltak. A 24.hu által összehasonlított, a közpénzes pályázatokon gyakorta nyertes cégek közül árbevétel szempontjából a Market Építő Zrt. volt a legsikeresebb, hiszen 2017-ben 107 milliárd forintos árbevétellel büszkélkedhetett.
Igaz, a legnagyobb arányú növekedést nem ők mutathatják fel:
a Duna Aszfalt és a stadionmágus ZÁÉV megkétszerezte az árbevételét, míg az A-Híd a 2016-os összeghez képest tavaly már a háromszorosát tudta beszedni (18,3 milliárd forintot).
Az MTK labdarúgócsapatának épülõ új stadionja. A Hungária körúti létesítményt a ZÁÉV Építőipari Zrt. és a West Hungária Bau Kft. szakemberei építik. Fotó: Róka László /MTVA/Bizományosi
Ehhez hozzájárulhatott az, hogy az A-Híd, a Duna Aszfalt és a Hódút által épített M4-es autóút építési költségei 33 milliárd forinttal drágultak, vagy az, hogy az A-Híd a többi között az Euroaszfalttal és a Strabaggal közösen elnyert egy 44 milliárd forintos közbeszerzést is.
Az alábbi ábrán mutatjuk a kiválasztott cégek árbevételét, adózott eredményét és osztalékát, az egyes részek között a fülekre kattintva lehet navigálni.
A Mészáros és Mészáros Kft.-nek sincs oka a szégyenkezésre: 2016-ban a Mészáros Lőrinc-birodalom zászlóshajójának 9,2 milliárd forint volt az árbevétele, 2017-ben pedig több mint 10 milliárd forinttal több, 19,8 milliárd. A sikeres üzletből 2018-ban talán a fizikai dolgozók is profitálhatnak, tavaly ugyanis finoman szólva sem fizették túl őket, az egy főre jutó havi átlagbérük bruttó 171 ezer forint volt.
A Mészáros-klán másik érdekeltsége, a vasútépítő R-kord Kft. lett a házibajnok egyébként: a tavalyi 17 milliárd forint forgalmát megduplázva 36 milliárd bevételnél tart. Állami megrendelésekben nem szenved hiányt, olyan nagy építkezések részese lehetett, mint a 72,4 milliárd forintra drágult dél-balatoni vasútrekonstrukció.
Majdnem duplázott a West Hungária Bau Kft. is, amelynek főtulajdonosát, Paár Attilát Tiborcz István miniszterelnöki vej üzlettársaként szokás emlegetni. Azóta vált igazán ismertté, hogy egyik cége kivásárolta Tiborcz érdekeltségét a közvilágításszerelésben bajnok, az uniós csalás elleni hivatal érdeklődését is felkeltő Elios Zrt.-ből. A G7 által 3 milliárd forintra becsült szívesség után is dőltek az állami megrendelések a WHB-csoporthoz, például a ZÁÉV Zrt.-vel együtt befutott egy 200 milliárd forintos gigantenderen, amit uniós forrásból finanszírozott energetikai korszerűsítésekre írtak ki. De részesei az ennél is nagyobb értékű, nem mellesleg a miniszterelnök által személyesen felügyelt a Puskás Stadion építésének is.
Fotó: Bielik István / 24.hu
Adózott eredményt tekintve a vizsgált cégek közül a Duna Aszfalt állt az élre, 18,7 milliárd forinttal, míg az osztrák tulajdonú Strabag Általános Építő – a listán egyedüliként – az előző évhez később alacsonyabb profitot könyvelhetett el.
Az osztalékfizetés terén ugyancsak a Mészáros Lőrinc üzlettársa, Szíjj László tulajdonolta Duna Aszfalt a csúcstartó: 12 milliárd forintot osztanak majd szét, a második helyre feljutó Market Zrt.-nél viszont „csak” 5,35 milliárd forintot.
Kormányközeli építőipari vállalkozók a 100 leggazdagabb magyar listáján
2. Mészáros Lőrinc (Mészáros és Mészáros Kft.) – 280 milliárd
17. Szíjj László (Duna Aszfalt) – 55 milliárd
22. Garancsi István (Market Építő Zrt.) – 38 milliárd
35. Paár Attila (West Hungária Bau Kft.) – 31,5 milliárd
49. Scheer Sándor (Market Építő Zrt.) – 21,2 milliárd
Forrás: Napi.hu
Kiemelt képünkön: Nagykereki határában munkagépekkel készítik a töltés alapozását, a Berettyóújfalu és Nagykereki között megépülő M4-es autópálya nyomvonalán. A 29.5 kilométeres szakasz kivitelezését a HÓDÚT Kft, a DUNA Aszfalt Kft. és az A-HÍD Zrt. alkotta konzorcium végzi. Fotó: Oláh Tibor / MTI
A 24.hu többrészes cikksorozatban írta meg, hogy elég sok furcsaság történt hirtelen a rádiók hallgatottsági adatával azután, hogy a magyar állam, egészen pontosan a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság(NMHH) maga alá gyűrte a magyarországi rádiók hallgatottságmérését. (A kutatást bruttó 873,13 millió forint közpénzből a megbízást az NMHH tenderét elnyerő M-Meter és a Kantar Hoffmann cégek végzik.)
Az egész azzal kezdődött, hogy a Katolikus Rádió az állami mérés bevezetésekor hirtelen 61 százalékát elvesztette eddigi hallgatóinak. Az egyházi rádió emiatt – több más, már korábban hasonlóan határozó rádióhoz csatlakozva – a rá vonatkozó adatok zárttá nyilvánítását kérte a hatóságnál. Az NMHH, illetve mérőcége szerint azonban ez a 61 százalékos zuhanás nem is olyan nagy mértékű, mint látszik, hisz csak a teljes rádiózó magyar lakosság 1 százalékának médiafogyasztási szokásának megváltozását jelenti, és különben is változott a mérés módszertana. A változás azért is érdekes volt, mert eddig is ez a mérőkonzorcium végezte a kutatást, de nem az NMHH fizetett a kutatás elvégzéséért, hanem maguk a rádiók.
Az eddig főleg a 60 évesek körében kedvelt Katolikus Rádió hirtelen a 30 év körüliek körében lett hallgatott, az idősebb hallgatói eltűntek, feltételezhetően mérési hiba következtében.
Az NMHH által finanszírozott kutatás jelentős, több ezres hallgatottságot mért a Rádió 1-nek Dunaújvárosban, Szolnokon és Veszprémben úgy, hogy sem a Rádió 1 Veszprém, sem a Rádió 1 Dunaújváros, sem pedig a Rádió 1 Szolnok nem sugárzott még a kutatás időpontjában, sőt a Rádió 1 Veszprém még a késve publikált kutatási adatok időpontjáig sem kezdte meg tevékenységét.
Cikkünk után az NMHH először azt állította, hogy azért mérhetett az állami megrendelésre dolgozó konzorcium hallgatottságot az érintett városokban a Rádió 1-nek, mivel a szolnoki, a dunaújvárosi és a veszprémi lakosok bizonyára ingázás közben hallgatták ezt a rádiót, illetve talán egy másik Rádió 1 vételkörzete belelógott az adott ingázók útjába. Az NMHH e magyarázatai ellenére egyébként ekkor még elismerte, hogy megtévesztő volt a weboldalán közölt két hallgatottsági grafikon, sőt le is cserélte az ábrákat két másikra (a csere tényének feltüntetése nélkül), később pedig teljesen elérhetetlenné is tette az oldalt, ahol a kutatási adatok bárki számára elérhetők voltak. A kutatási adatokat tartalmazó, a rádiók számára fenntartott FTP kiszolgálógépre feltöltött Excel fájlokat is elkezdték levenni, majd lecserélni a szerveren, ahogy azt képernyőmentések, a fájlok feltöltési dátumai és iparági forrásaink is igazolják. Az alábbi képek közül például az elsőn az látszik, hogy milyen fájlok voltak a szerveren a botrány kirobbanása, cikkünk megjelenése előtt. A második képen pedig az, hogy cikkünk után egyes városok adatai már nem voltak ott.
A kutatási szerver cikkünk előtti tartalma jóval több adattalA kutatási adatokat tartalmazó szerver tartalma a cikkünk megjelenése után megritkult, több város adatai egy időre eltűntek
Mészáros Lőrincék cége is hiteltelennek tartotta az adatokat
Cikkünk és az NMHH néhány nappal ezelőtti különös magyarázkodása után a Mészáros Lőrinc (Felcsút volt polgármesterének, Magyarország második leggazdagabb emberévé vált egykori gázszerelőnek), valamint a Habony Árpádot (a miniszterelnök nem hivatalos tanácsadóját) hitelező Tombor Andrásnak és a szintén kormányközeli Krskó Tibornak a közös cége, a Radio Sales House Kft. (RSH) is közleményt adott ki. Ebben a közleményben a kormányközeli RSH teljes egyetértését fejezte ki a 24.hu által bemutatott problémákkal, sőt az RSH, élükön Hanák Tamás ügyvezetővel további problémákat is említett a médiahatóság adatai kapcsán. Az RSH nem mellőzte az erős kifejezéseket: többek között azt írták, ez a mérés hibáktól hemzseg, hiteltelen, amivel a médiahatóság hatalmas károkat okoz a rádiós cégeknek, hiszen megtévesztő lehet a hirdetők számára, akik esetleg ezen adatok alapján döntenek büdzséjük elköltéséről.
Az RSH szerint a médiahatóság által finanszírozott kutatás egyértelműen hibás adatokat hozott ki. Szakértőik újabb anomáliákat említenek a 24.hu által már feltárt problémák mellé.
A 24.hu egyébként többször is kérte a médiahatóságot, hogy mutassanak meg mintaként olyan mérési naplókat, amelyek alapján megítélhető lenne, mi is történt, de az NMHH az ezzel kapcsolatos leveleinket egészen egyszerűen reakció nélkül hagyta.
A médiahatóság visszatámadja Mészáros Lőrincéket
Aztán most csütörtökön a médiahatóság következett, mely egy közleményben azt hangoztatja, hogy az adataik hitelesek, sőt a közleményben megalapozatlan sajtócikkeket emlegetnek a téma kapcsán – holott egyszer az NMHH már írásba adta, hogy hibázott és adatai megtévesztők voltak. Ezután a Mészáros Lőrinc érdekeltségű RSH cégre mutogat a közlemény, mondván az RSH is részt vett a módszertan kidolgozásában. Azt is írják, hogy egy hazánkban eddig nem, de külföldön már alkalmazott módszertant alkalmaztak a méréskor az NMHH által megbízott cég szakemberei. A közlemény nem tér ki arra, hogy ha minden rendben zajlott, akkor a mérési naplóra miért nem mutattak példát, amikor erre irányuló kérdést kaptak. Fontosnak tartja a közlemény kiemelni, hogy a médiahatóság által megbízott konzorcium nem a kutatáskor nem létező Rádió 1 Veszprémnek, a Rádió 1 Dunaújvárosnak és a Rádió 1 Szolnak mért hallgatottságot, amit szerintük az bizonyít, hogy a Rádió 1 neve után csak zárójelben szerepelt a Veszprém, a Dunaújváros és a Szolnok szó, vagyis nem a rádiók neveként. Ha pedig így van , akkor az ábrák csak azt mutatták, hogy Veszprémben, Dunaújvárosban és Szolnokon ennyien hallgattak Rádió 1-et valamilyen módon. Azt is írják, hogy bizonyára azon rádiók dühösek, akik csalódtak a rájuk vonatkozó eredményekben. Az NMHH hangsúlyozta az is, hogy az adatokat minőségbiztosítási rendszerükkel ellenőrizték, bár azt továbbra sem árulják el (pedig már kérdeztük tőlük), hogy konkrétan mely, a konzorciumtól független cég végezte el számukra az adatok auditálását. Tagadják azt is, ami a képernyőmentéseken látszik, hogy elérhetetlenek voltak adatok a jelszóval védett szerveren. Állítólag ilyen panasz nem érkezett hozzájuk.
Alább a hatóság közleményét teljes egészében, szó szerint közöljük.
Az NMHH közleménye szó szerint
A felröppenő sajtóértesülések, a megalapozatlan sajtócikkek és a Radio Sales House e héten megjelent sajtóközleményére reagálva a hatóság kijelenti, hogy az újonnan indított rádióhallgatottság-mérés szakmailag megbízható, hazánkban eddig nem, de külföldön használatos módszertana megalapozott.
A rádiós piac szereplőivel, érdekképviseleteikkel egyetértésben, velük szoros együttműködésben – köztük médiaügynökségekkel, sales house-okkal, így a Radio Sales House-zal is –, több fordulóban folytatott le szakmai egyeztetést a hatóság, ennek eredményeként, kompromisszumos megoldásként, hazánkban ezentúl egységes elvek szerint országos, budapesti és lokális szinteken a rádiók hallgatottságmérését két mérési komponensre bontva, két mintán, két különböző módszertannal kell elvégezni. Így a magyarországi hallgatottságmérés – a korábbi hazai (és némely nemzetközi) gyakorlatnak megfelelően – kétkomponensű lett. A nyílt közbeszerzési eljárásban az M-Meter Kutató és Elemző Kft. és a Kantar Hoffmann Kft. konzorciuma nyerte meg a mérés lehetőségét 2020-ig.
Megtörténik, hogy az új módszertanú mérés az eddigi mérési módszertan adataival nem megegyező eredményekre jut, és ez néhány vizsgált rádiót kellemetlenül érint vagy csalódást okoz, amely természetes reakció lehet egy piaci szereplő részéről. Ugyanígy természetes reakció az is, hogy a kétkedők ellenőrizni kívánják a mérést, mint ahogy így van ez új kutatási eredmények, újszerű megoldások, alkalmazások esetében is minden alkalommal, más iparági szektorban is. A rádióhallgatottsági mérésekben résztvevő valamennyi szakember ugyanakkor minden igyekezetével azon dolgozik, hogy szakmailag kifogástalan eredményeket közöljenek. Az NMHH ennek érdekében minőségbiztosítási lépcsőt is beépített a mérési adatok publikálása előtt. A Radio Sales House tehát azt a módszertant bírálja, amelynek kialakításában maga is részt vett.
Az új hallgatottságmérés – a kisebb, helyi vételkörzeteket kivéve – az országos és a megyei jogú városokban, valamint a hálózatos vételkörzetekben alapvetően visszatért a naplós mérési módszertanhoz, amellyel az utóbbi tíz évben nem végeztek országos méréseket. A hazánkban korábban már alkalmazott módszerrel az eredmények párhuzamosan, online és offline eljárással felvett, önkitöltős naplók feldolgozásával születnek. Ez számottevő változás, hiszen az utóbbi években a piac legtöbb szegmensében a telefonos, úgynevezett Day After Recall (DAR) módszertan szerinti rádiós közönségmérés dominált a piacon. A legutóbbi tenderidőszakban is ilyen módszertannal készültek az országos és fővárosi rádiós közönségmérések. Annak a periódusnak a kezdetén, 2013-ban a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete bízta meg a jelenleg is győztes cégcsoportot a rádiós hallgatottságmérés lebonyolításával. A naplós adatok bevezetését megelőzte egy rövid, párhuzamos, naplós és DAR módszertannal zajló átfutási időszak, hogy a piaci szereplők felkészülhessenek a módszertani átállásra, az új módszertannal készült eredmények befogadására és helyes interpretálására. Az első negyedéves adatok már a naplós eredményeket mutatják.
Módszertani ismertető pontról pontra
1. Szakmai alapelv, hogy a hálózatos vagy több helyről azonos néven hallgatható rádiókat a mérési napló nem különíti el aszerint, hogy melyik településről sugárzó adásról van szó. A diagramokon ugyanakkor – a rádiós piacon kevésbé tájékozottak kedvéért – tájékoztató jelleggel feltüntette a konzorcium a rádiók neve után zárójelben azt a települést, amelynek méréséből a közölt adat származik. A méréskor azonban az elkülönítés nem lenne életszerű és nagyban rontaná az adatok értelmezhetőségét és megbízhatóságát: a naplót kitöltők ugyanis nem feltétlenül vannak tisztában azzal – és ez nem is várható el –, hogy melyik településről szól az az adás, amire épp ráhangolták a készüléküket; emellett mind az online, mind az offline napló emiatt megnövő terjedelme nehezítené a naplókitöltést, végső soron rontaná az adatok érvényességét. Tehát a „Rádió 1 Szolnok”, „Rádió 1 Dunaújváros” vagy „Rádió 1 Veszprém” megjelölések nem is szerepelnek ebben a formában a mérésben – azokon a településeken, ahol fogható valamelyik tagrádiója a Rádió 1 hálózatának, a naplóban az csak Rádió 1-ként jelenik meg. Ezért szerepelhettek a kutatás első negyedéves eredményei között olyan rádiók hallgatottsági adatai – példaként említve a Rádió 1 egyes helyi frekvenciáit –, melyek csak áprilisban indultak. Hasonló esetekre korábban a telefonos módszertanú mérés esetében is számos példa volt.
A mérési naplóban településnév kifejezetten csak akkor szerepel, ha az a rádió nevének is részét képezi. A napló már eleve tartalmazza az összes olyan rádió nevét (rotálásban), amely a kitöltő lakóhelyén minden körülmények között jól – FM esetében sztereóban – fogható az NMHH nyilvántartása alapján, de van lehetőség arra is, hogy a kitöltő olyan rádiót is megnevezhessen, amely nem szerepel előre feltüntetve a naplóban (mivel a rádiózás tipikusan nem helyhez kötött tevékenység, a megkérdezettek online vagy messzebbről sugárzó rádiót mono vételben is hallgathatnak (emellett az is ismeretes, hogy jó időben, illetve sík terepen nagyobb a vételkörzet), vagy a lakóhelyükön kívül – pl. ingázás közben, útközben, munkahelyükön). Ez egyfelől növeli a napló hitelességét a kitöltők szemében, másfelől a lehető legnagyobb mértékben segíti elő a valós rádióhallgatási értékek létrejöttét.
2. A nemzetközi szakmai gyakorlatnak megfelelő műszaki leírás rendelkezik arról, hogy miért az ingázók lakhelye szerinti városnál rögzítették az ott nem sugárzó rádiók mérési adatait. Az elmúlt húsz évben minden hazai rádióhallgatottság-mérésben így rögzítették az adatokat, a mostani tenderkiírásban is széles körű szakmai egyeztetések alapozták ezt meg. Egyrészt ugyanis nehézkessé tenné a napló kitöltését, ha a válaszadónak folyamatosan jegyeznie kellene, hogy éppen melyik településen hallgatja az adott rádiót, másrészt ez jelentősen megnehezítené az adatok interpretálását. Ha az ingázók rádióhallgatási adatait csak azokhoz a településekhez rendelné a mérés, ahol az adott rádiót hallgatják, akkor az olyan torzítást eredményezhetne például, hogy Budaörsön többen hallgatnak reggelente rádiót, mint ahányan egyáltalán laknak a településen – miközben csak a reggeli csúcsforgalomban veszteglő rádióhallgatókat mutatná ki a mérés. A lakóhelyhez kötött hallgatási adatoknak köszönhető például az is, hogy a fővárosban sugárzó rádiók az országos adatokban magasabb elérést produkálnak, mint Budapesten
3. A szakmai gyakorlatnak felel meg az is, hogy a megyei jogú városokban élők adatai egyúttal az országos reprezentativitású adatokban is megjelennek, így a Rádió 1-re vonatkozó adatok is. A szakmailag egyeztetett tenderkiírásnak megfelelően országos reprezentatív kutatások része a megyei jogú városokban élők megkérdezése is, ezért egy megyei jogú városban élő válaszadó természetesen bekerülhetett mindkét publikált adatba. A különböző alapsokaságon végzett kutatások egybevetésekor a két különböző – országos és megyei – mintából ugyanarra a populációra vonatkozó becslés eltérése természetes jelenség.
4. Szintén szakmailag teljesen megalapozott az, hogy a mérési módszertan megengedje, hogy egy hallgató egy negyedórán belül rádiót váltson. Az NMHH rádiós hallgatottságmérésének egyértelmű célja, hogy a lehető legpontosabban kövesse az emberek rádióhallgatási szokásait, így természetesen megjelölhet egy naplókitöltő akár több rádiót is egy adott negyedórás időszakon belül.
5. Folyamatosan hozzá lehet férni a kutatási adatbázishoz, és ezzel kapcsolatos észrevétel nem érkezett. A közlemény azt állítja, hogy „időnként” nem volt elérhető az adatbázis, de nem tartalmaz konkrétumokat arról, mikor, mely rádiók számára volt hozzáférhetetlen az adatbázis. Ezzel kapcsolatos problémáról nem érkezett sem a hatósághoz, sem a konzorciumhoz észrevétel. Az NMHH kifejezetten kéri a rádiós piac szereplőit, hogy ha problémát jelent a hozzáférés, ezt mielőbb jelezzék a mérést végző konzorcium felé, annak érdekében, hogy azt mihamarabb orvosolhassák.
6. A Rádió 1 szolnoki töredékhallgatottsága: A Rádió 1 szolnoki töredékhallgatottsága – olyan településen mért érték, amely elvileg nem tartozik az adott rádió vételkörzetébe – átmenetileg látható volt a diagramokon: a konzorcium a piaci visszajelzések alapján távolította el a töredékhallgatottsági adatokat a korábban publikált kutatási diagramokról. Nem szolgálja az adott rádió érdekét, és nem is méltányos vele szemben, ha a szerény mértékű töredékhallgatottságok a helyben sugárzó rádiók teljesítményével összefüggésben jelennek meg. A töredékhallgatottság megjelenésének okai – a naplókitöltők lakóhelye szerinti mérés elve, a hálózatban működő rádiók összevont mérése, a hivatalos lefedettséghez képest tágabb területen is működő műsorvétel lehetősége és az online, illetve a lakóhelyen kívüli rádióhallgatás – az előzőekben részletesen olvashatóak.
A hazai rádiós szektorban egyedülálló, egységes és átlátható mérési módszertan alapján a rádióhallgatottsági méréseket és kutatásokat országos, budapesti és lokális szinten az NMHH tavaly novemberben lezárult közbeszerzési eljárásának eredményeként 2020-ig az M-Meter Kutató és Elemző Kft. és Kantar Hoffmann Kft. – jelentős hazai és nemzetközi szakmai tapasztalatokkal rendelkező – konzorciuma végzi. A hatóság a közönségmérés adatfelvételi módszertanát a piaci szereplőkkel történt többszöri egyeztetés után, az összes érdekelt fél szempontjait figyelembe véve határozta meg, a konzorcium attól nem térhet el.
Sikert sikerre halmoz Mészáros Lőrinc mára lényegében áttekinthetetlenné bonyolódott és hatalmasra duzzadt cégbirodalmában. Elég csak némely fontosabbnak tartott vállalkozásának tavalyi gazdálkodásáról írt cikkeink címét idetenni:
Ami csak a portfóliójába tartozik, többnyire messze ágazati átlag felett gyarapodott, akárhol klikkelünk a Mészáros-csoport mérlegbeszámolóiba, ez derül ki. A vergődő médiaiparban működő Mediaworks-öt például 2,4 milliárd veszteséggel vette át Mészáros, és egy év alatt 4,3 milliárd forint nyereségbe fordította, miközben megduplázta az árbevételét.
És a portfólió viharos tempóban gyarapszik. 2014-ben még egy tucat cég sem tartozott a Mészáros klán érdekeltségébe, 10 milliárd nyereséget sem hoztak össze egy év alatt. Azóta bőven száznál is több céget átölelő birodalommá terebélyesedett a cégháló. Szinte válogatás nélkül felszámolásból, másoktól meg-/el-/átvett vállalkozásokkal gyarapszik folyamatosan. A valaha úgy 11 állami milliárdból épített, majd bedőlt egerszalóki Saliris hotel és gyógyfürdő komplexum ugyanúgy a csoportban landolt, mint a német RWE-től megvett Mátrai Erőmű Zrt. vagy az Eximbank hitelével segített gigantikus tiszapüspöki izocukorgyártó. Utóbbit a 45 milliárdos, zöldmezős beruházás közben.
Mészáros a búzakeményítő-gyárának alapkőletételén. Fotó: MTI/Komka Péter
A kereszttulajdonlásokkal megbonyolított, három, nem kizárólagos, de közvetve vagy közvetlenül többségi tulajdonában levő vállalata a tőzsdén is jegyzett.
A legnagyobb kétség kívül az Opus Nyrt., amely számos szektorban rendelkezik érdekeltségekkel. Médiaüzletei között legismertebb talán a Népszabadságot bezáró Mediaworks Hungary Kft., de a nehézipartól kezdve a mezőgazdaságon át az építőiparig és ingatlankezelésig széles spektrumon játszik. És forgalmán meg is látszott a kikövezett pálya: triplázódva 46 milliárd forintra nőtt az árbevétele, és a megelőző évi közel 1 milliárd forintos veszteségből átfordult a nyeresége 5,9 milliárd forintos pluszba.
Az elsősorban a turizmusban, szállodaiparban nyomuló Konzum Nyrt. is megtáltosodott, szerény árbevételből közel 17 milliárdos forgalom lett tavalyra, és ezen bő 10 milliárd forint adózás utáni profit maradt is.
Az irodák, raktárak, kereskedelmi ingatlanok bérbeadását, üzemeltetését végző Appeninn Nyrt. az, amelyik még nem gyújtotta be a rakétákat a múlt esztendőben, 800 millió forintos nyeresége gyakorlatilag megegyezik az előző évivel.
Vagyis úgy sikerült lényegében minden nagyobb, fontosabb cégében nyereséget elérnie Orbán Viktor barátjának, hogy mozgalmas volt a tavalyi év, mert bevásárlásokkal is gyarapodott a csoport.
Nemrég pedig azt jelentették be, hogy az Opusnak átadja néhány, nevén levő cégének bizonyos tulajdonrészét (valamelyiknek a többségi pakettjét), így az út- és csatornaépítő-iparban mozgó Mészáros és Mészáros Kft., a vasútépítő R-Kord, a keményítőt gyártó Visonta Projekt Kft., vagy az energiaiparban virító Mátrai Erőmű és Status Power cégek a tőzsdén is jegyzett Opusé lesznek részben, cserébe pedig Mészáros úgy 70-90 milliárd forint értékű Opus-részvényeket kap. Óriásit kaszál ezen a gázszerelőből lett multimilliárdos.
Azt nemrég megbecsülte a G7, hogy Mészáros Lőrincnek és családjának csak a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett cégekben meglévő részesedése 280-300 milliárd forintot ér. És erre jönnek még rá a többi vállalatok.
Így nem merészség azt mondani, hogy ha ilyen ütemben gyarapítja vagyonát Felcsút volt polgármestere, akkor a 320 milliárd forintos becsült vagyonnal az ország leggazdagabb emberének tartott Csányi Sándor OTP-vezért nemsokára lehagyja Orbán bizalmasa.
Már csak azért is, mert nemrég 280 milliárd forintra tette a napi.hu Mészáros vagyonát, amivel a második helyre ugrott fel a legmódosabb magyarok rangsorában. 2010-ben százmillió körüli vagyona lehetett, 2015-ben még 8,4 milliárdnál tartott, tavaly pedig 120 milliárdnál járhatott.
Három év alatt pedig a harmincszorosára gyarapodott a felcsúti sikerember vagyona.
A jövőbeni szerzeményeket nem számítva, a már a csoport kezében lévő cégekben is benne van a további növekedés: a tavaly októberben átadott tiszapüspöki izocukorgyárat évi 530 ezer tonna kukorica feldolgozására méretezték, a Visonta Projekt heves megyei, 30 milliárdos beruházással készülő gyára pedig 250 ezer tonna búzát dolgoz majd fel.
A Búzakalász megérkezett Japánba
A Mészáros-klán egykori alapcégének, a felcsúti Búzakalász 66 Kft.-nek a teljesítményét is sikerült feljavítani a két évvel ezelőtti állapotokhoz képest, ugyanis amellett, hogy 1,9 millió forintos nettó árbevételt generált, a 2016-os 17,5 millió forintos nyereséggel szemben tavaly már 188 millió forintos profitra tett szert. További érdekesség, hogy a többek között Mészáros Lőrinc és felesége tulajdonában álló, főként gabonakereskedelemmel foglalkozó cég 2017-ben már exportra is termelt, méghozzá Japánba, 18 millió forint értékben.
Hiába ért el a 2016. évi 23,7 milliárd forinthoz képest 2017-ben 45 százalékkal több, 34,5 milliárd forintnyi bevételt az Andy Vajna filmügyi kormánybiztos tulajdonában lévő TV2 Média Csoport Zrt., a cégcsoport így is hatalmas, 2 milliárd forintot meghaladó veszteséget produkált adózás előtt, illetve ugyanekkora az adózás utáni összeg is. Igaz, a veszteség még mindig kevesebb mint 2016-ban, amikor 7,2 milliárd forint mínuszuk volt. A TV2 pénzügyi beszámolója nem egy sikeres cég képét mutatja, főként, ha figyelembe vesszük, hogy bevételeihez mennyiben járultak hozzá az állami pénzek.
A cégcsoport főcsatornája, a TV2 egyébként hétfő óta főműsoridőben hétköznap 19 óra és éjfél között kizárólag ismétléseket sugároz, elképzelhetőnek tűnik, hogy költségvágással próbálják javítani az idei évben már 15. tévécsatornáját elindítani tervező cég pénzügyi helyzetét.
Fotó: Szigetváry Zsolt /24.hu
A TV2-közeli IKO-cégek szép profitot csináltak
Bár maga a TV2 Médiacsoport még mindig veszteséges, a szintén Vajna-, illetve TV2-közeli IKO Holdingnál még osztalékot is fizetni tudtak. Az IKO Holding bevételt ugyan nem termelt, csak 3,8 millió forint veszteséget, de a cég leányvállalatai – köztük az IKO Kábeltévé Kft. és az IKO Műsorgyártó Kft. – által fizetendő összesen 756 millió forintos osztalékból 730 milliót osztalékként kifizet a tulajdonosoknak. Azaz Andy Vajna AV Investments Kft.-jének, a Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdoshoz köthető STATUS MPE Magántőkealapnak, továbbá a Rákosi Tamáshoz köthető, luxemburgi székhelyű Mangustának, valamint a máltai bejegyzésű International Air Brokerage Ltd.-nek, amit korábban Habony Árpáddal hozott összefüggésbe a Heti Válasz. A TV2 műsorait és hamarosan az ATV szórakoztató típusú műsorait is gyártó, tavaly nyáron létrehozott és az IKO Holding alá tartozó IKO Műsorgyártó Kft. 2,11 milliárd forint nettó árbevételt ért el. A jelentős bevételek ellenére mindössze 16,9 millió forint lett a vállalat adózott eredménye a bevételekkel szembeállított költségek miatt. Igazán nagy pénz az IKO Kábeltévében volt, mely nettó 900 millió forint fölé növelte árbevételét a megelőző évi 115 millióról, ennek köszönhetően a TV2-közeli kábeltévés cég 21 millióról közel 701 millió forintra duzzasztotta fel adózott nyereségét. A TV2-közeli külföldi (romániai, illetve londoni) cég is jól fialhatott kábeldíjból, de ennek mértékéréről egyelőre nincs információnk.
Rákosi Tamás Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Állami reklám nélkül is növelte a profitját az RTL
Miközben a kormányközeli TV2 Média Csoport Zrt. jelentős mínusszal zárta a tavalyi évet, az állami reklámokat egyáltalán nem sugárzó Magyar RTL Televízió Zrt. (M-RTL Zrt.), azaz az RTL Klub üzemeltetője hatalmas nyereséget ért el 2017-ben. A Magyarországon csütörtökön leadott beszámolója szerint a német RTL Group tulajdonában lévő cég 1,2 milliárd forint profitot ért el adózás után. Az árbevételük 34 milliárd forint volt, ami jelentős növekedés a megelőző évi 28 milliárd forinthoz képest. Ennél is jobbnak tűnik a cég helyzete, ha az anyavállalat, az RTL Group pénzügyi beszámolójának az RTL hazánkra vonatkozó részét nézzük. Itt az áll, hogy az RTL Hungary 110 millió euróra növelte megelőző évi 104 millió eurós éves árbevételét, köszönhetően az RTL Klub főcsatorna teljesítményének. Azt is írják, hogy a RTL 53 százalékkal növelte a kamatok, adózás és amortizáció előtti eredményét (EBITDA), mely 23 milló euróra növekedett a megelőző évi 15 millió euróról. Magyarán ez (310 forintos euró/forint árfolyammal kalkulálva) 7,1 milliárd forint kamatok, adózás és amortizáció előtti eredményt jelent. A különbség a többi közt abból fakad, hogy az RTL Hungary adatai konszolidáltak, azaz abba a cégcsoport teljes magyarországi bevétele beletartozik, tehát nemcsak az M-RTL Zrt. számait, de más RTL-es érdekeltségekét is tartalmazza.
Szerettünk volna felvilágosítást kérni arról, hogy a cégcsoport bevételeiben mekkora részt tesz ki a kábelszolgáltatókon keresztül beszedett kábeldíj, de az RTL Magyarország marketingkommunikációs osztályán azt a választ kaptuk, hogy erről – tőzsdei cég lévén – nem adhatnak felvilágosítást.
Annyi mindenesetre már ezen adatok alapján is látszik, hogy a cég stabil lábakon áll, ráadásul az RTL Klub továbbra is megőrizte piacvezető pozícióit nézettség tekintetében. A magyarországi céges beszámoló alapján a német tulajdonos a sikeres pénzügyi mutatók ellenére úgy döntött, nem vesz ki osztalékot a nyereségből, azt az eredménytartalékban Magyarországon, a leánycégnél hagyja.
Fotó: Szalay Dániel
Hasított a Barátok Közt műsorgyártója is
Az RTL-hez szorosan kapcsolódó, többek között a Barátok Közt című sorozatot, valamint az X-Faktort is gyártó UFA Magyarország is jól teljesített 2017-ben, a cég adózott eredménye 440,8 millió forint lett, és 500 millió forint osztalékot is kifizetnek a németországi anyavállalatnak, az UFA GmbH-nak. A Barátok Közt gyártója egyébként 2,9 milliárd forint nettó bevételt ért el, ami 16 százalék körüli növekedés az előző évi 2,5 milliárd forinthoz képest.
A Mészáros Lőrinc és Tombor András tulajdonú Atmedia bevételei stagnáltak, az R-Time tevékenysége az RTL-be került
Mivel az R-Time Magyarország – az RTL Magyarország kizárólagos tulajdonában lévő reklámértékesítő cég – helyett immáron az RTL Magyarország számlázott az általuk értékesített, de nem RTL-es tévécsatornák reklámértékesítése során is, így mindössze 4,6 millió forint forgalmat produkált a cég 2017-ben, ami gyakorlatilag elenyésző. Az R-Time-nál emiatt az integrációs folyamat miatt 39 millió forintra olvadt a nyereség. A változást Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója tavaly nyáron a 24.hu-nak adott exkluzív interjúban előre jelezte, amikor elmondta, hogy az R-Time-nak gyakorlatilag nem lesz bevétele, mivel úgy döntöttek 2016 decemberében, hogy az ügyfeleik kényelme érdekében megszüntetik a dupla adminisztrációt, ezért minden reklámbevételt az M-RTL-hez csoportosítanak át.
Érdekes az is, hogy a piac másik nagy tévés reklámértékesítő háza, a Mészáros Lőrinc és Tombor András tulajdonában lévő Atmedia 27,7 milliárd forint bevételt produkált 2017-ben. Ez szinte pontosan ugyanannyi volt, mint egy évvel korábban, a cég adózott eredménye viszont 1,12 milliárd forintról 821 millió forintra csökkent. Az Atmedia a TV2 csatornáin kívül olyan tévés vállalatok reklámidejét is árulja mint például az összes MTVA tévécsatorna. Összesen 40 tévécsatorna értékesítését végzik a Story 4-től a Sony-csatornákon át az állami csatornákig.
A 24.hu több forrásból származó értesülése szerint nem a megnyert frekvenciapályázatában szereplő és levédett POP FM néven, és várhatóan már jóval a törvény szerinti 120 napos határidő előtt, már június első felében megkezdené műsorai sugárzását a Class FM-től elvett országos kereskedelmi rádiós frekvencián a Médiatanács országos kereskedelmi rádiós pályázatát május 22-én megnyerő, a Rádió 1 volt ügyvezetője, Bakai Mátyás vezette kormányközeli vállalkozás, a Hold Reklám Kft. A cég Orbán Viktor barátjával, az MKB Bank többségi tulajdonosaként is ismert Mészáros Lőrinc volt felcsúti polgármesterrel és Andy Vajna filmügyi kormánybiztossal, a Rádió 1, a TV2, a Bors, a Délmagyarország és a Kisalföld tulajdonosával is összefüggésbe hozható.
A POP FM nevet ők sem gondolták igazán komolyan
A Hold Reklám Kft. a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH) a médiatanácsi pályázat előtt levédettPOP FM helyett az Andy Vajna közeli, jelenleg budapesti és nyíregyházi frekvenciával rendelkező Retro Rádió nevét vinné tovább, ehhez már csak a Médiatanács jóváhagyását kell megszerezniük. Az eddigi Retro Rádió – melynek hamarosan lejár a médiaszolgáltatási jogosultsága Nyíregyházán és Budapesten is – a névütközés megakadályozása érdekében várhatóan Magyar FM néven folytatja a következő időszakban. Bár a Médiatanács napirendje publikusan még nem érhető el, úgy tudjuk várhatóan hamarosan, elméletileg már jövő kedden döntenek is a Retro Rádió Magyar FM-re történő váltásáról, valamint a pályázatot POP FM néven megnyerő új, kormányközeli országos rádió Retróra történő átkeresztelésének engedélyéről. A névváltás tényét erősíti, hogy a Magyar FM nevet a héten levédték az SZTNH-nál, valamint egy névtelenséget biztosító doménregisztrátornál a magyarfm.hu internetes végződést is regisztrálták.
Az új országos rádió nem csak a Retro Rádió nevet veszi fel, de az eddig közösségi rádióként ingyenes frekvenciát használó Retro Rádió arculatát is átveszi.
Előre megvették a stúdiót, már szól a tesztsugárzás a 103,3 MHz-en
Az új országos rádiós cég stúdióját már hónapokkal ezelőtt megépítették Budapesten: akkor, amikor a médiatanácsi pályázatnak hivatalosan még nem is volt végeredménye. Ennek köszönhető az, hogy nagyon gyorsan, már júniusban, alig pár héttel a győztessé nyilvánításuk után el tudják indítani a sugárzást. Úgy tudjuk, a héten már az állami műsorszóró vállalat, az Antenna Hungária szakemberei üzembe is helyezték a cég budapesti stúdiójában a jeltovábbításhoz szükséges eszközöket. Tegnap és ma Budapest egyes területein, az FM 103,3 MHz-en pedig már folyamatos sípszó és a rádiókészülékeken megjelenő TESZT felirat, a műszaki tesztsugárzás elindítása jelezte: az Antenna Hungária is készen áll a rádió indulására.
A műsorsugárzás gyors elindítással az lehet a cél, hogy a Class FM-nek a Médiatanács ellen még most is folyamatban lévő perei ellenére már ne tudják elvenni a frekvenciát a pályázótól, és ha a Class FM-et működtető Advenio Zrt. esetleg sikerrel is pereskedik, már legfeljebb kártérítési igénnyel léphessen fel a frekvenciát a kormányközeli cégnek adó Médiatanács ellen. Ha a Class FM nyeri a pert, legfeljebb az adófizetők helytállnak a Médiatanács tévedése miatt, de a korábbi bírósági gyakorlat az, hogy ilyenkor már nem némítják el a frekvenciát megszerző médiaszolgáltatót.
Frissítés (2018. 06. 02. 14:48) Cikkünk után egyelőre lekapcsolták a tesztsugárzást
Cikkünk június 2-i megjelenése után néhány órával már nem érhető el az FM 103,3 MHz-en az általunk először még pénteken észlelt tesztsugárzás, már nincs TESZT felirat a rádió kijelzőjén (RDS szolgáltatás) és sípszó helyett csak sistergés van. Ez arra utal, hogy cikkünket olvasva valaki észbe kapott: a tesztsugárzáshoz is hatósági engedély kellett volna. Ilyen engedélynek azonban egyelőre nem találjuk nyomát a Médiatanács oldalán. Küldünk kérdést a médiahatóságnak, hogy volt-e előzetes engedély a sugárzásra, illetve mit tudnak, miért kapcsolták le azt a cikkünk után nem sokkal.
A Class FM a héten megtámadta a Hold Reklámot győztessé nyilvánító határozatot
A 24.hu arról is tudomást szerzett, hogy a Class FM a napokban újabb pert indított a Médiatanács ellen, megtámadva a Hold Reklám Kft.-t győztesnek nyilvánító pályázati eljárás május 22-i végeredményét. Azt kérik, a bíróság nyilvánítsa érvénytelennek a pályázatot, ezt számos okkal, többek között a pályázati kiírás hibáival indokolják. A keresetet az Advenio/Class FM jogászai már be is nyújtották a bíróságra. Eközben folyamatban van annak az ítéletének a megfellebbezése is, amelyben a bíróság egyelőre azt állapította meg, hogy a Médiatanács jogszerűen járt el, amikor nem hosszabbította meg a Class FM 2016 novemberében lejárt médiaszolgáltatási jogosultságát, ugyanis a ma már a Vajna-féle Rádió 1 hálózatnak dolgozó Sebestyén Balázs vezette Morning Show egy alkalommal súlyos jogsértést követett el, amikor megszegte a Médiatörvény korhatári besorolásra vonatkozó szabályozását.
Sebestyén Balázsék egyelőre maradnak a Rádió 1-nél
Ami az új országos rádiót, a POP FM/Retro Rádiót illeti, ott információink szerint egyelőre nem lesz hallható Sebestyén Balázsék reggeli műsora, a Balázsék, pedig korábban ez az eshetőség is komolyan felmerült, de Andy Vajnáék részben attól tartottak, hogy Sebestyénék nélkül a Rádió 1 hálózat széteshetne, hiszen a Rádió 1 főleg a Balázsék című reggeli műsor alatt mutat igazán nagy hallgatottságot.
Sebestyénék egyébként elég dühösek manapság, mivel már 2 városban, Székesfehérváron és Mosonmagyaróváron is lekapcsolták a Rádió 1-et, egy harmadikat, a tihanyi adójukat pedig épp a héten vesztették el, így a Balatonnál is sok hallgatótól elbúcsúzhatnak. Frusztrációjuknak a Rádió 1-en fogható élő adásban is hangot adtak már. Ráadásul a jelen állás szerint úgy tűnik, nem ők vezetik majd az induló országos kereskedelmi rádió reggeli műsorát, mely jóval nagyobb földrajzi lefedettséggel rendelkezik majd a Rádió 1-hez képest. Úgy tudjuk, az országos rádió az eddigi budapesti Retro Rádió reggeli műsorát, azaz Hepi Endre és Hudák Anita műsorvezetők műsorát viszi tovább a Class FM 2016 novembere óta néma frekvenciájára.
Küldünk kérdéseket Bakai Mátyásnak, a Hold Reklám Kft. ügyvezetőjének, illetve ugyancsak küldünk kérdést a Médiatanácsnak is, hogy beérkezett-e már a testülethez kérelem a POP FM és a Retro Rádió nevek megváltoztatására, illetve hogyan lehet, hogy máris szól a műszaki tesztadás, amikor a pályázati végeredményről szóló közigazgatási határozatot megtámadta a Class FM, illetve jelenleg is folyamatban vannak a rádiónak perei. Ha az érintettek válaszolnak, arról természetesen cikkünk frissítésével beszámolunk.
Kiemelt kép: Tesztsugárzás az FM 103,3 MHz-en. Itt, a Class FM egykori frekvenciáján szól majd az országossá váló kormányközeli Retro Rádió. Fotó: Szalay Dániel, 24.hu
A magyar állam megvásárolja Mészáros Lőrinc napelemparkját, már a bevásárlás előtti átvilágítás történik, tudta meg a 444. Ez az üzlet azért lesz majd emlékezetes, mert most először fordul elő, hogy egy céget ő ad el az államnak, és így juthat tőkéhez, írja a lap.
A Mátrai Erőművet a német RWE nevű óriásvállalat vette meg a magyar államtól még a Horn-kormány idején, majd Mészáros Lőrinc előbb csak érdekeltséget szerzett, később pedig fő tulajdonos lett, miután kivásárolta a másik tulajdonost, a cseh Energeticky a Prumyslovy Holding (EPH).
Az erőmű viszont lassan elöregszik, ezért vagy fel kellene újítani, vagy be kellene zárni, vagy egy nagyon drága, de zöldebb technológia bevezetésére kellene átállni. Utóbbira már az RWE is készült, és az egyik megtelt zagytározójuk tetején 2015-ben beindítottak egy naperőmű-parkot, emlékeztet a 444. Ez persze eltörpül a Mátrai Erőmű 950 MW összkapacitása mellett, de így is ez a legnagyobb naperőmű az országban. Egy darabig úgy tűnt, hogy Mészárosék bővítik a napelemparkot, most viszont kiderült, hogy az állam veszi át a napelembizniszt a felcsúti üzletembertől.
Jól járt Orbán Viktor miniszterelnök közeli barátja, Felcsút nemrég lemondott polgármestere, Mészáros Lőrinc, hogy a közvetett érdekeltségébe kerültMedia Services Company Magyarország Kft. (MSC) értékesíthette tavaly is az MTVA (közmédia) tévécsatornáinak reklámidejét. Az MSC ugyanis 2017-es pénzügyi eredménye alapján összesen mintegy 545 millió forint osztalékot fizet ki a cég tavalyi 294 millió forintos adózás utáni eredményéből, valamint a megelőző évi 250 millió forintos eredménytartalékba helyezett adózott eredményből, derül ki a vállalat üzleti beszámolójából.
A több mint félmilliárd forintnyi osztalékot az anyavállalat, az Atmedia kapja, melynek egyik tulajdonosa a Status MPE Magántőke Alapon keresztül Mészáros Lőrinc.
Rajta kívül szintén tulajdonos Tombor András, Habony Árpád nem hivatalos miniszterelnöki tanácsadó egykori hitelezője, aki az Orbán-kormány főtanácsadójaként is szerepelt már a sajtóban, és aki egy évvel ezelőtt felvásárolta a mandiner.hu portált is. Szintén tulajdonos egy Rákosi Tamáshoz (a TV2 igazgatósági tagjához és az IKO műsorgyártó cég egyik tulajdonosához) is köthető luxemburgi cég, a Mangusta Invest S.A is.
Az MSC 4 milliárd 688 forint nettó árbevételt ért el 2017-ben.
Ahogy arról beszámoltunk, az MSC anyavállalata, a mintegy 40 hazai tévécsatorna reklámidejét értékesítő Atmedia is jól teljesített. A cég 27,7 milliárd forint bevételt produkált 2017-ben. Igaz, ez szinte pontosan ugyanannyi volt, mint egy évvel korábban, a cég adózott eredménye viszont 1,12 milliárd forintról 821 millió forintra csökkent, de az MSC-től érkező osztalékot, illetve a leányvállalat tavalyi teljesítményét figyelembe véve lényegesen jobbnak tűnik a helyzet. Az Atmedia árulja egyébként a TV2 Média Csoport reklámidejét, de például a Story 4-től a Sony-csatornákon át a Sláger TV-ig megannyi csatorna reklámpénzei folynak át rajtuk.
A rengeteg állami hirdetés sokat segített az Andy Vajna-féle TV2 Média Csoportnak, de így is jelentős veszteséget termelt. Az RTL Magyarország viszont száguldott.
Az MTVA egyébként egy ideje már Orbán Viktor barátainak nagy megrendelőjeként működik. Korábban a 24.hu részletesen is bemutatta, a miniszterelnök barátai mekkora összegeket markolhattak fel az állami vállalattól műsorgyártás, illetve különböző más jogcímeken.
Az MSC egy 2015-ös tender óta értékesítheti az állami médiavállalat, az MTVA tévéinek reklámidejét. Ekkor a cég még nem Mészáros Lőrincé volt, de a cég már ekkor is kormányközeli érdekeltségnek számított.
Mészáros Lőrinc cége, az Opus Global Nyrt. többségi irányítást szerez Európa egyik legnagyobb izocukorgyártójában, a Kall Ingredients Kft.-ben, miután a jelenleg zajló tőkeemelés kiegészítéseként 30 százalékról 75 százalékra növeli a részesedését.
Az Opus Global keddi közleménye szerint az ügylet két lépésben valósul meg. Elsőként a Konzum PE Magántőkealap megvásárolja Trigo Kft. 45 százalékos üzletrészét, majd ezt nem vagyoni hozzájárulás formájában az Opus Global rendelkezésére bocsájtja a 2018. február 15-én közzétett tőkeemelési sorozatban meghatározott feltételekkel. Az ügylet a nemzetközi szakértői értékelést, valamint a banki jóváhagyásokat követően várhatóan július 31-ig zárul le, és a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szabályainak megfelelően jelentősen növeli az Opus Global konszolidált pénzügyi mutatóit, írták.
A társaság ezt követően mintegy 4 milliárd forint értékű beruházást indít az élelmiszer- és gyógyszeripari, valamint takarmány-alapanyagokat is előállító üzemben az energiahatékonyság és termelékenység javítása, valamint a széndioxid-kibocsátás csökkenése érdekében. Újabb 5 milliárd forintos beruházással a Kall Ingredients termékválasztéka módosított keményítőkkel és kristályos dextrózzal bővülhet, emellett kutatási-fejlesztési központ és akkreditált laboratórium is létrejöhet a Tiszapüspökiben működő üzemben.
Az Opus Globalt korábban Opimusnak hívták, és Mészáros Lőrinc tavaly vásárolta meg, számos más céggel együtt:
Januártól augusztusig olyan rendszerességgel vásárolt a felcsúti polgármester, hogy átlagosan 11 naponta vet új cégeket.
2015-ben 9,25 milliárd forinttal segítette a kormány Mészáros izocukorgyár-beruházását, a Tisza-TK Projekt Kft.-nél (amit azóta Kall Ingredents Kft.-nek hívnak):
Kijött az élelmiszer- és napi használati árukat kínáló kiskereskedelmi (egészen pontosan a gyorsan forgó fogyasztási cikkeket forgalmazó) cégek toplistája, amelyen – továbbra is –
a Tesco áll a élen, tavaly 809 milliárd forintnyi bruttó bevételt érhetett el a brit hátterű hiperlánc.
Utána következik a Coop 604 milliárd forintos, majd
a Spar 562 milliárd forintos becsült forgalommal.
CBA 508 milliárd forintos bruttó forgalom
Lidl 450 milliárd forint
Reál 398 milliárd forint
Auchan 363 milliárd forint
Penny 260 milliárd
Aldi 208
Dm 94 milliárd
a Rossmann 78 milliárd forintot érhetett el tavaly.
Ami igazán érdekes, hogy az Orbán Viktor kormányfő strómanjaként is emlegetett Mészáros Lőrinc becsült vagyona alapján a Pennyt biztosan lehagyta, de könnyen lehet, hogy az Auchan, illetve a Reál egy évnyi bruttó bevételét is már túlszárnyalja a felcsúti üzletember nevén levő becsült vagyon.
Nemrég a G7 úgy kalkulált, Mészárosnak és családjának csak a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett három vállalatban (Opus, Konzum, Appeninn) levő részesedése 280-300 milliárd forintot ér. Ezen kívül vannak a tőzsdén nem jegyzett cégek – mint például az állami-uniós közbeszerzésekkel jócskán kitömött építő- vagy vasútfejlesztési cégek, mint a Mészáros és Mészáros, vagy az R-Kord -, földek, külföldi vállalkozások, focicsapatok.
A Balaton déli partja után az északin is a fénysebességgel gazdagodó felcsúti milliárdos, Mészáros Lőrinc újíthatja fel a vasutat. Legújabban a Szabadbattyán-Balatonfüred vonalszakasz munkálatait nyerte el 23,05 milliárd forintos ajánlattal, de nem egyedül, hanem a vejével, Homlok Zsolttal konzorciumban. Ez derül ki az ajánlatok elbírálása után készült összegzésből. Mészáros cége, az R-Kord Kft. mellett a Vasútvillamosító Kft. a tagja a nyertes konzorciumnak. Az R-Kord Mészáros egyik központi cége, eddig is hasított, tavaly megduplázta az árbevételét. A Vasútvill a klán újabb szerzeményei közé tartozik, Homlok Zsolt egy prágai cégen, Rafinanz Promotion s.r.o. nevű társaságon keresztül cserkészte be.
Egy cseh társaságban szerzett 75 százalékos részt Homlok Zsolt. Ezzel is a Mészáros-birodalom gyarapodott.
Az már eddig is világos volt, hogy Homlok Zsolt nem véletlenül veselkedett neki a vasúti biznisznek, de az csak most látható, hogy apósához hasonló tempóban húzza be a megrendeléseket. A Vasútvillben tavaly júliusban jelent meg közvetett tulajdonosként, és nemsokára jött a hír, hogy egy másik érdekeltsége, a 2016 novemberében alapított Homlok Zrt. megszerezte az első milliárdos megrendelését.
Tavaly év végén nyert egy 5,5 milliárdos munkát a MÁV Zrt.-től, a kisvárdai vasútállomás és környezete fejlesztésének második ütemét. Igaz, nem egyedül viszi a pénzt, hanem a Penta Industry Kft.-vel társulva hirdették győztesnek. Alvállalkozóként pedig bevonták az após cégét, az R-Kord Kft.-ét, és persze Vasútvillamosító Kft.-t is.
Nos, a Homlok Zrt.-nek is jut munka az észak-balatoni projektben, az egyik alvállalkozóként vették be. Közreműködik még az Uvaterv Zrt., a Strabag Vasútépítő Kft., a szegedi ZHB Erősáramú Kft., valamint a Vasútépítők Pályatervező, kivitelező és Iparvágányfenntartó Kft. (Utóbbi győri cég a német Wiebe leányvállalata, és azzal került néhány éve a hírekbe, hogy egyedüliként úszta meg az eddigi legnagyobb, 7 milliárd forintos büntetéssel zárult magyarországi vasúti kartellügyet. A cég ügyvezetője akkoriban Szijjártó István volt, a jelenlegi külügyminiszter, akkori kormányszóvivő Szijjártó Péter édesapja.)
Pályázott Homlok volt munkaadója is
Három ajánlat érkezett a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által januárban kiírt felhívására a Szabadbattyán-Balatonfüred vonalszakasz munkálataira. Elég közel estek egymáshoz az ajánlatok: Homlok Zsolt egykori munkaadója, a Switelsky Vasúttechnika Kft. 23,115 milliárdért, a Dömper Kft.-Subterra-Raab Kft. 23,093 milliárdért ajánlkozott. Utóbbinál mindössze 43 millió forinttal olcsóbb a Mészáros-klán vállalási ára. A feladat villamos üzem kiépítése, állomások részleges akadálymentesítése, felsővezeték építési, vasútépítési és kiegészítő építési munkáinak tervezése és kivitelezése. Egyes szakaszokon vágány és kitérőcserére kerül sor, négy állomást átépítenek, magasperont alakítanak ki, valamint átépítik a közúti és gyalogos átjárókat. A kiírás szerint a beruházásnak 2020 júliusáig el kell készülnie.
